Az utóbbi időben egyre több gyanús jel – például elmosódott lábnyom, vagy kaparás a fák kérgén – utalt medvék jelenlétére Magyarországon, most azonban bizonyossá vált: egy anya és bocs kóricál az Aggteleki Nemzeti Park környékén.
Miután északi szomszédunknál is változtak a szabályok a populáció szinten tartásával, a medvék sokasodnak, és terjeszkednek, az Északi-középhegység még egybefüggően megmaradt erdőségei kiváló élőhelyek számukra.
A medve járt rosszul
Az országhatár nekik semmit nem jelent, idővel várhatóan meg is telepedhetnek hazánkban. Európa legnagyobb ragadozójáról van szó, amely messziről elkerüli az embert, a populáció egészséges eloszlása esetén gyakorlatilag sok esélyünk nincs is barna medvével találkozni. Ha mégis összefutunk vele, akkor múltbéli tapasztalatok tükrében ő húzza a rövidebbet.
2014 májusában Salgótarján közelében két vadász kilőtt egy fiatal hímet. Az eset nemcsak erkölcsileg volt elítélendő, de jogilag is: nálunk fokozottan védett állatfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 ezer forint, elpusztítása bűncselekmény.
Itt született?
De ne legyünk pesszimisták, nézzük mit tudunk az új vendégekről.
A bocs egy évesnél fiatalabb lehet, az anya természetesen kifejlett példány jóval 100 kiló feletti testsúllyal. Nem a filmeken látott óriás – az az Észak-Amerikában honos grizzly –, de jól megtermett, erős állat
– mondja a 24.hu-nak Rózsa Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálati Osztályának vezetője.
A félreismerhetetlen, tökéletesen kirajzolódó nyomokat Kánó település határában rögzítették, nem túl messze az Aggteleki Nemzeti Park déli határától.
A bocsok január-február környékén jönnek világra, három-négy hónaposan hagyják el vackukat és kezdetben nem tesznek meg nagyobb távolságot. Így hát nem kizárt: a bocs akár a nemzeti park, illetve az Aggteleki-karszttal egy földrajzi egységet alkotó Szlovák-karsztban született.
Nálunk telelhetnek
Az állatok legfőbb foglalatossága most az evés, már csak rövid idejük maradt tartalékaik feltöltésére a téli nyugalmi időszak előtt.
Ez lehet medve által kitágított természetes üreg, kidőlt fa gyökerei közt képződött búvóhely, gyakorlatilag bármi, ahol el tudják magukat szeparálni a külvilágtól. Értenek hozzá, hogyan bújjanak el, nagyon senkinek nem kell attól tartania, hogy alvó medvére lép a hóban túrázás közben – cáfolja a laikus aggodalmát a szakember.
Északon megtelepedhet, délre is belátogathat
Érdekes, mondhatni jelenleg nehezen megválaszolható felvetés, hogy mikor mondhatjuk azt: a barna medve ismét megtelepedett Magyarországon.
Feltehetően sokkal több egyed és jóval gyakrabban téved hazánk területére, mint amennyiről a szélesebb közvélemény vagy akár csak a szűkebb szakma is értesül. Ha ez a bocs, tegyük fel, tényleg itt született, esetleg a páros itt tölti a telet is, azt már jó jelnek tekinthetjük.
Ha mindenképpen valami definíciószerűségre van szükség, talán azt mondhatjuk: ha biztos tudomásunk van róla, hogy akár egy egyed is a hazánkban jött világra és az állatok itt töltik az év nagy részét. Vagyis reprodukcióra képes populáció folyamatos jelenléte az ország területén
– fogalmaz Rózsa Sándor.
A barna medve a háborítatlan erdőségeket kedveli, az Északi-középhegységben néhány állat gond nélkül ellenne. Az úthálózat, a települések és a hatalmas sík vidékek, mezőgazdasági területek további terjeszkedésének ugyan útját állják, de nem kizárt, hogy Horvátországból néhány egyed a déli országrészben is megjelenjen.
Jelentsük be!
Sokan látatlanban is tartanak a medvéktől, de természetvédelmi szempontból üdvözlendő egyre gyakoribb látogatásuk, esetleges megtelepedésükről nem is beszélve.
Magyarország területének kilenc százaléka élvez hazai jogszabály alapján természetvédelmi oltalmat, vagyis mindössze ekkora terület jelenti a fajok utolsó menedékét. A medve csúcsragadozóként az ökoszisztéma fontos tagja, a természetvédelem célja pedig az élővilág megőrzése, az egészséges, fajgazdag élőhelyek megtartása.
Rózsa Sándor ezért is arra kér mindenkit, gazdát, vadászt kirándulót, hogy A medve jelenléte nem von magával természetvédelmi korlátozásokat. A gazdálkodás, vadgazdálkodás akadály nélkül gyakorolható, ugyanakkor ha ismert a medve esetleges jelenléte egy területen, az mindenképp hozzájárul a konfliktus mentes együttéléséhez.
Kisokos a találkozáshoz
Félni nem kell, ahogy fent is írtuk, ezek az állatok (is) messzire kerülik az embert. A véletlen találkozás természetesen nem kizárt, főleg a meglepett, felriasztott, illetve a kölykét védelmező anya jelenthet potenciális veszélyt.
Az ANPI munkatársai ezért összeállítottak egy medve „illemtant”, amolyan kisokost találkozás esetére. A lényeg, hogy ne ijesszük meg, és ne tegyünk semmi olyat, amivel támadást válthatunk ki. Íme:
- Amennyiben medvével találkozik, hátráljon ki lassan azon az úton ahol jött, és kerülje ki minél nagyobb körben.
- Mindezt tegye csendben, lehetőleg úgy, hogy a medve ne lássa.
- Amíg a medve nem veszi észre, ne csapjon zajt.
- Ne zárja el a medve menekülési útvonalát, hagyjon neki helyet.
- Ha a medve nem észlelte a jelenlétét ne kiabáljon, zajongjon, csapkodjon, mert azt támadásnak veheti a ragadozó.
- Legyen különösen óvatos, ha a medvével közelről találkozik.
- Soha ne közelítse meg a medvét, még akkor sem, ha látszólag békés.
- Ne fordítson hátat az állatnak.
- Ne fusson el. (A medve 40 km/h sebességgel is tud futni.)
- Ha a medve észrevette, akkor emelje a kezét lassan a feje felé, és halkan beszéljen, énekeljen, fütyülgessen – hogy a medve emberként tudja azonosítani.
- Ha a medve észrevette, de nem vesz tudomást a jelenlétéről, nem érdeklődik, akkor lassan hátráljon ki a látóteréből.
(Kiemelt képünk illusztráció. Mike Korostelev / Biosphoto)
