Tudomány

Peches időszak jöhet: nyakunkon az európai monszun

A ciklonokat hozó időjárási jelenségek áthelyeződési ideje nagyjából hét nap, ami gyakorlatilag épp a hétvégéket rontja el.

A vízparton nyaralók kivételével gyakorlatilag mindenki életét megkeserítette a múlt hét elején tomboló kánikula. Aztán a hétvégén fordult a kocka, egy hidegfront hozott felfrissülést, egyben “rontotta el” sokak hétvégéjét, és amennyire a folytatás most látszik, a következő hétvégék is esősnek ígérkeznek.

Nem véletlen: a ciklonokat, csapadékot hozó úgynevezett Rossby-hullámok hétnapos periódust követnek, “szerencsétlen” esetben hetekig elronthatják a szabadba, vízpartra tervezett hétvégéket.

Nyakunkon az európai monszun

Európa időjárását úgynevezett időjárási akciócentrumok határozzák meg, amelyekből kettő állandó és kettő átmeneti. A két állandó az izlandi minimum és az azori maximum, ezek a nagy földi légkörzés miatt jönnek létre: előbbi térségében a levegő felfelé áramlik (alacsony légnyomás), míg a Ráktérítő környékén lefelé (magas légnyomás).

A köztük lévő nyomáskülönbség befolyásolja azt, hogy éppen ciklonok vagy inkább az anticiklonok uralják a kontinens időjárását

– magyarázza Varga Sándor meteorológus, az Időkép.hu munkatársa.

Ehhez adódik a hőmérsékleti okokból létrejövő két átmeneti akciócentrum, a szibériai maximum és a perzsa-öbölbeli minimum. Utóbbi terület az elmúlt hetekben erősen felmelegedett, miközben az izlandi minimum is erős volt, ez a hatás pedig egy ciklonáradatot indított be Kelet-Európában.

A jelenséget európai monszunnak is hívják, mivel hasonló időjárási okok miatt alakul ki, mint az ázsiai monszun.

Ilyenkor az aktív ciklontevékenység miatt többfelé alakulnak ki záporok és zivatarok, melyeket átmeneti lehűlés követ – ennek lehetünk tanúi ezekben a napokban.

Hullámvasúton ülünk

Később, a nyár második felére a ciklontevékenység lassan visszaesik, megerősödik az azori maximum, emiatt valamivel csökken a csapadékot hozó ciklonok száma, és hosszabbra nyúlnak a meleg, száraz, napos periódusok. Addig viszont hullámvasúton érezhetjük magunkat.

Kedd hajnalban az Északi-középhegységben még egy könnyebb kabát is elkél, 9-11 fok lesz csupán, és a fővárosban is 12 fok körüli hőmérsékletre ébrednek majd az igazán korán kelők.

A nappali legmagasabb hőmérséklet már szerdán az ország nagy részén átlépi a 30 fokot, péntekre a hajnalok már néhol megközelítik a 20 Celsius-fokot is. A legújabb számítások szerint pénteken érkezhet nagyobb mennyiségű csapadék.

Miért hétvégére “romlik el” az idő?

Hétvégére a jelenlegi állás szerint egy újabb hidegfront hozhat megint enyhe lehűlést, csapadékot, vagyis újra a hétvégére romolhat el az idő. Mintha az időjárás valamiféle periodikus következetességgel törekedne rá, hogy munkában megizzasszon, a szabadnapokon pedig fedett helyre kényszerítsen.

Mind az északi, mind a déli féltekén hatalmas hullámok, az úgynevezett Rossby-hullámok futják körbe a bolygót, melyek valójában a hideg és meleg levegő “harcából születnek”, északról benyúló részüket teknőnek, déli részüket gerincnek nevezzük. A teknők tengelyében ciklonok, a gerincekben anticiklonok születnek.

A hétvégére érkező hidegfrontokra ad magyarázatot, hogy a ciklonokat hozó teknők áthelyeződési ideje nagyjából hét nap, de ez persze nincs kőbe vésve, a hullámok száma és periodicitása évszakonként jelentősen eltérhet

– mondja a meteorológus.

Magyarul ha jön egy ilyen hullám, akkor csapadékra, lehűlésre kell felkészülnünk. Szerencse kérdése, hogy ez mikorra esik, jelenleg minden jel arra mutat: hétvégékre. A jó hír viszont, hogy lassanként a nyár derekára hágunk, és ahogy említettük, a ciklonok is ritkulnak majd, leszállunk a hullámvasútról.

(Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik