Néhány kutató úgy döntött, górcső alá veszi az egyiptomi gyümölcs denevért, és megpróbálja megfejteni, hogy mit mondhatnak egymásnak, ráadásul mindezt azért, hogy az emberi nyelv eredetéhez kerüljünk közelebb.
A globális küldetés az, hogy megértsük, honnan származik az emberi nyelv, de ehhez először az állatokat kell tanulmányoznunk. Az egyik nagy kérdés ebben, hogy mennyi információt közvetítenek egymásnak
– mondta Yossi Yovel, a Tel Avivi Egyetem kutatója, és a tanulmány társszerzője.
Az egyiptomi gyümölcs denevérek Afrikában és a Közel-Keleten terjedtek el, és amikor sokan vannak, az emberi fül számára szinte lehetetlen elkülöníteni, hogy melyik hang melyik egyedtől származik, amit Yovel úgy fogalmaz meg, hogy a jószágok alapjában véve kiabálna egymással. Ám mindezt a Scientific Reports-ban kicsit részletesebben is kifejti.
Ebből derül ki többek között az is, hogy a vizsgálatokhoz írtak egy algoritmust, ami az emberi hangfelismerésen alapszik, illetve a mesterséges intelligencia gépi tanulási folyamat során az adatokat kategóriákba rendezi, majd pedig a minták alapján összefüggéseket keres, és az új adatok alapján rendez.
2,5 hónap a denevérekkel
A csapat nem vette félvállról a dolgot, és 75 napon keresztül folyamatosan rögzítette a bőregerek beszélgetését, melyek összesen huszonketten voltak, és két különböző ketrecben tartották őket. A videofelvételek tanulmányozásával a kutatók rájöttek, hogy a denevérek vitatkoznak egymással, és a viszálykodások alapvetően négy különböző témakörbe rendezhetőek.
Amikor a rögzítéssel készen voltak, elkezdték tanítani az algoritmussal a mesterséges intelligenciát a videókról szerzett információk segítségével, mielőtt tesztelték volna a rendszer pontosságát. Az eredményekből kiderült, hogy pusztán a frekvencia alapján megállapítható: az állatok idejük 61 százalékát azzal töltik, hogy egymást szekálják. Sőt, a rendszer arra is képes volt, hogy megállapítsa, melyik egyed áll ennek középpontjában, bár itt a pontosság kisebb volt.
Összességében azonban elmondható, hogy a denevérek beszélgetése tele van információkkal, míg korábban azt gondolták, hogy a bőregerek beszélgetése nagyjából arra korlátozódik, hogy elkergessék egymást a helyükről. A szakemberek úgy gondolják, hogy a továbbiakban más állatfajok “csevegése” is dekódolható lehetne hasonló módon, de ehhez még sok időre van szükség.
