30 évvel azután, hogy a csernobili atomerőmű katasztrófája után több mint 350 ezer embert telepítettek ki a környékről, a máig korlátozott hozzáférésű, veszélyes zónát újra hasznosíthatják. Bár évtizedekig csak a rozsda és a visszaszivárgó természet uralta a közeli Pripjaty városkát és az erőmű környezetét, az ukrán kormánynak konkrét tervei vannak az 2600 négyzetkilométeres terület újrahasznosítására.
Mivel a továbbra is veszélyes szintű háttérsugárzás miatt olyan ipari tevékenységet nem lehet végezni a környéken, amelyhez az ember hosszabb távú ott tartózkodása szükséges, viszont ahhoz túl nagy a terület, hogy teljesen kihasználatlanul maradjon, olyan felhasználási módok kerülnek szóba, amelyek csak rövid távú manuális beavatkozást (konkrétan építkezést és időnkénti karbantartást) igényelnek, azonban mégis hasznot hajtanak. Ezek közül pedig a megújuló energiaforrások kitermelése tűnik a legjobbnak.
Az érintett környék az éves napsütötte órák számát tekintve igen kedvező a naperőművek üzemeltetéséhez, ezért az ukrán kormány most befektetőket keres ahhoz, hogy egy 6000 hektáros napkollektor-farmot hozzanak létre a zónában. Ehhez ráadásul kiválóan lehetne használni a területen már megélvő magasfeszültségű vezetékeket, amelyek nagy része ma is tökéletesen alkalmas arra, hogy az ott termelt energiát a nagyvilág felé továbbítsa.
Mivel Ukrajna energiaellátása jelenleg erősen függ a vele politikailag igen instabil viszonyt folytató Oroszországtól, a helyi kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy függetlenedni tudjon a keleti szomszédtól. Ráadásul a projekt nem megvalósíthatatlan, mivel a Csernobillal szintén határos Fehéroroszország már el is kezdett egy tesztprojektet, ahol a nukleáris baleset által érintett területeken napkollektorokat állít fel. Az ukrán tervek szerint az idei év végére el is indulhat az építkezés, amely újra energiaközponttá tenné Csernobilt, de teljesen máshogy, és sokkal barátságosabban, mint ahogy 1986-ig próbálták.
