A kétnapos találkozón Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár számos politikussal, üzletemberrel, civil szervezetek megannyi képviselőjével, helyhatósági vezetőkkel, tudósokkal együtt próbálja számba venni, milyen gyakorlati eszközökkel lehet érvényt szerezni a tavaly Párizsban elfogadott klímavédelmi megállapodásnak.
Felhívta a figyelmet az egyre erősödő felmelegedésre, az arktiszi jégtakaró egyre gyorsabb olvadására, akárcsak az egyre gyakoribbá váló aszályokra és hurrikánokra.
Jim Yong Kim, a Világbank elnöke ugyancsak meghúzta a vészharangot, hangoztatva, hogy sürget az idő, a világ nem engedheti meg magának, hogy a Párizsban megindult lendület veszítsen erejéből, hiszen a globális felmelegedés napról napra fokozódik. A Világbank közelmúltban készített jelentésére hivatkozva jelezte, hogy például a szubszaharai Afrika vagy a Közel-Kelet lakosságának a következő években a mostaninál is kevesebb ivóvízkészlettel kell beérniük a klimatikus változások miatt.
A nemzetközi pénzintézet elnöke a gazdasági következményekre is utalt
Az említett tanulmány szerint például az említett körzetekben csupán a vízkészletek megcsappanása miatt hat százalékkal is csökkenhet a gazdasági növekedés üteme.
Ségolene Royal, a környezetvédelemért, a fenntartható fejlődésért és az energiaiparért felelős francia miniszter ugyanakkor derűlátóbban nyilatkozott. Nagyra értékelte a “párizsi szellemet”, amelynek jegyében a megállapodást elfogadó 195 ország közül 175 ország már parafálta az egyezményt, bár eddig még kevesen ratifikálták. A megállapodásnak alapul kell szolgálnia olyan visszafordíthatatlan fejlődés számára, amely képes biztosítani a fenntartható s egyben bolygónk állapotát is megkímélő gazdasági növekedést – mondta a francia miniszter.
A decemberben elfogadott klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését az országok 2 Celsius-fok alatt tartják az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatják az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. (MTI)
