Tudomány

Történelmi döntés: elfogadták a klímaegyezményt

Az ENSZ 21. klímakonferenciáján a 195 résztvevő országelfogadta a történelmiként jellemzett klímaegyezményt. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

“Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk” – jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő.

 

Az ENSZ november 30-án kezdődött 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották.

Az utolsó, szombat esti plenáris ülés előtt a két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló fejlődő országok csoportja, a G77+Kína már jelezte, elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelynek szövegén még az utolsó éjszaka is módosítottak.

Laurent Fabius francia külügyminiszter “történelmi fordulópontként” jellemezte a megállapodást, ami megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg  “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol.

“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter. “Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is “fordulatnak” minősítette.
“A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik