A testület ugyanakkor felszólította az ausztrál kormányt, hogy 2016 decemberéig készítse el jelentését, amelyben a világ legnagyobb korallzátonyának megmentésére tett lépéseket kell igazolnia. A Nagy-korallzátony az elmúlt harminc évben elveszítette koralltakarója mintegy felét.
“Erőteljes elhatározásra jutottunk, méghozzá egyhangúlag” – közölte Maria Böhmer német államminiszter, a bizottság vezetője. Elmondása szerint Ausztrália a korábbi kritikára meggyőzően reagált, most tulajdonképpen a védelmi tervét kell átültetnie a valóságba. Greg Hunt ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint Ausztrália az UNESCO legutóbbi figyelmeztetése után 18 hónap alatt érte el, ami normális esetben egy évtizedig tartana. A víz minősége már most javult. Azt ugyanakkor elismerte, hogy van még tennivaló.
A Nagy-korallzátony létét a tengerek felmelegedése, az ausztrál folyók és a part menti szénipar okozta szennyezettség fenyegeti elsősorban. Az ausztrál kormány ráadásul a jövőben a szénipar további fejlesztését tervezi, amihez újabb kikötőkre van szüksége. A Nagy-korallzátonynak nemcsak ökológiai szempontból nagy a jelentősége: mint az egyik legnagyobb turistalátványosság, Ausztrália számára kiemelten fontos gazdasági tényező is.
