“Kilencven év után lobog újra huszita kelyhes zászló a prágai várban” – mondta Milos Zeman cseh államfő újságíróknak. Emlékeztetett: 90 éve hasonló gesztust tett Tomás Garrique Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnöke is. Masaryk 1925-ben egy vörös kehellyel díszített fekete zászlót vonatott fel a cseh királyok ősi székhelye felett annak jeléül, hogy Husz János máglyahalálának napját állami ünneppé nyilvánította a korabeli parlament.
Ez diplomáciai konfliktushoz vezetett a Vatikánnal, a pápai legátus elhagyta Prágát, a viszonyt csak több év elteltével sikerült rendezni. A most felvont két huszita zászló vörös, a közepükön aranyszínű kehely látható. Az ünnepségen nem jelent meg Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyházat csak Frantisek Radkovsky plzeni püspök képviselte.
Husz János a XIV. és XV. század fordulóján a prágai Bethlen-kápolna prédikátoraként erélyesen ostorozta az egyház korruptságát és romlottságát, amiért összeütközésbe került az egyházi vezetéssel. “Tegyük fel a kérdést, hogy János mester bírálata az egyház harácsoló jellegére, nem érvényes-e bizonyos értelemben még ma is” – mondta a cseh államfő. Zeman éles kritikusa az egyházaknak, főleg az egyházak kárpótlásának, s arra szeretné rávenni az egyházakat, hogy az így kapott pénzt és vagyont jótékonysági célokra fordítsák.
A Husz tanaiból kinőtt huszitizmus, a huszita egyház máig a csehek nemzeti egyházának számít. A reformer papot 1409-ben kiközösítették az egyházból. Ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár menlevéllel meghívta a konstanzi zsinatra, hogy elsimítsa az egyház és Husz közti ellentéteket. Miután továbbra is kitartott eszméi mellett, a zsinat bizottsága halálra ítélte, majd 1415. július 6-án Konstanzban eretnekként máglyán megégették.
A Vatikán Husszal kapcsolatos álláspontja csak 1999-ben változott meg, amikor II. János Pál pápa kijelentette, hogy sajnálja Husz kegyetlen halálát, és az egyház reformerének ismerte el.
