Az utóbbi napokban egy anticiklonnal együtt jókora, leszakadó hideg légréteg árasztotta el az Északi-sark felől Szibériát. Hatására a megszokottnál jó két-három héttel korábban, már november közepe előtt megérkezett az “istentelen hideg”. Nem túlzás, mínusz 50-51 fokról beszélünk, és a tél elvileg még el sem kezdődött.
Ha a csillagok is együtt állnak
Mindez nem egy távoli vidék számunkra érdektelen problémája, a Szibériában felgyülemlett hideg Magyarországra is kemény telet hozhat – erősítette meg a Hír24-nek Berceli Balázs meteorológus, az Időkép.hu munkatársa. Feltételes módban, mert az időjárást alakító tényezők folytonos mozgásban, változásban vannak. De az anticiklon Oroszország nyugati felére húzódhat, majd elérheti Kelet-Európát. Hetekig, hónapokig tartó, lassan változó időjárási helyzetről van szó, van tehát reális esélye annak, hogy kemény lesz a telünk.
Ahhoz azonban, hogy az esetlegesen a Kárpát-medencéig hatoló fagyos északi levegő tényleg komoly lehűlést eredményezzen, kell még más is. Hó és derült, szélcsendes idő. A hó visszaveri a napfényt, a földfelszín nem képes felmelegedni, felhők híján pedig a melengető sugarak nem is térnek vissza, akadály nélkül “pattannak vissza” az űrbe. A szibériai anticiklontól csapadékot nem várhatunk, így érkezését eleve havas, hideg időnek kell megelőznie. Ha viszont adott pillanatban minden tényező együtt áll, extrém hidegre számíthatunk.
Fotó: MTI/Beliczay László
Mikor hideg a tél?
Egy-egy ilyen tapasztalat után valószínűleg az marad meg az emberekben, hogy “kemény volt a tél”, ám a fogalmat definiálni ennél sokkal bonyolultabb. Logikus lenne a téli középhőmérsékletek átlagát nézni, és ahhoz képest meghatározni, hideg, vagy enyhe egy-egy tél. Ám Berceli Balázs szerint ez félrevezető lenne.
A tavalyihoz hasonlóan meleg, tavaszias december kőkemény mínuszba fagyott napok átlagát tudja úgy “felhúzni”, hogy a végeredmény egy langyos, tocsogós tél lesz. Hazánkban a január a leghidegebb hónap, ha ekkor az országos átlag mínusz négy-öt fok körül van, akkor azért a megszokottnál hidegebb télről beszélhetünk – próbál mégis némi fogódzót adni a szakember.
Melegszik az ország
Járható útnak tűnik az idei tél hőmérsékleti viszonyait előre jelezni az elmúlt évek, évtizedek tendenciája alapján. E szerint Magyarországon az éves középhőmérséklet az elmúlt 30 évben erős területi eltéréseket mutatva 1,2-1,8 fokot emelkedett. A statisztikát főleg a tavaszok és a nyarak húzzák felfelé, a telek hőmérséklete az 1971-2000-es időszak átlagában kiegyensúlyozott volt. Némi növekedés azért hosszabb távon itt is megfigyelhető, de az 1901-óta regisztrált 0,65 fokos emelkedés nem szignifikáns – olvasható a met.hu-n.
Csökkent viszont a fagyos napok száma, és a trend a meleg szélsőségek egyértelmű növekedését, míg az extrém hidegek csökkenését mutatja. Az időjárás viszont nem foglalkozik a számokkal, a folyton változó és mozgásban lévő tényezőknek köszönhetően akár “statisztikailag enyhe télen” is beköszönthet egy-egy kemény hideg periódus.
