A templom falai a 14-15. században épülhettek, míg a most feltárt Árpád-kori templomé a 12-13. században. Egyhajós, félköríves szentélyű, nyugati oldalán két pillérrel ellátott román stílusú templomról van szó, amelynek falait kváderkövekből, azaz négyszögletűre faragott kövekből emelték. A ma álló templom részben ezekre a falakra épült – mondta el Nagy László, a szeptember közepén befejeződött kutatást folytató egri Dobó István Vármúzeum régésze.
A falmaradványok mellett a jelenlegi templomon belül mintegy harminc, a 13. és 19. század közti időszakból származó sírt is találtak. Némelyikben szépen formált bronzveretekkel díszített koporsók voltak, ami arra utal, hogy előkelő személyek nyughelyéről van szó. A legfontosabb lelet azonban egy 18-19. századra tehető épen maradt viselet – hangsúlyozta Nagy László, hozzátéve: ritkán kerülnek elő ilyen ép állapotban földbe temetett ruhadarabok.
forrás: visonta.hu
A kutatóárkokat a régészek visszatemették, az Árpád-kori templom alaprajzát az új járófelületen jelzik majd. Ez – reményeik szerint – még az idén látható lesz. A sírból előkerült viseletet már a Nemzeti Múzeumban restaurálják, ezek várhatóan jövőre lesznek majd megtekinthetők Visontán.
