Tudomány
Csörsz árka (csörsz árka, )

Megmentik Csörsz király árkát

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 07. 30. 20:40

A mondabeli avar király csak akkor kapta meg a Longobard király lányának kezét, ha vízen viszi haza - ezért ásta az árkot. A valóság persze prózaibb, főleg hogy a kultúrtörténeti emlék tényleg veszélyben van.

 

Pusztulás fenyeget tucatnyi kunhalmot és földvárat Heves- és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az enyészetnek kitett objektumok természeti, táji és kultúrtörténeti értéket képviselnek, a Bükki Nemzeti Park több mint száz millió Ft-os beruházásba kezd e pótolhatatlan értékek megmentéséért – számol be a Greenfo. A projekt keretében több helyen geodéziai felmérést és állagmegőrző rekonstrukciót, régészeti dokumentációt illetve több helyen a terület vagyonkezelésbe vételét tervezik. A nemzeti park a terület megvásárlását is fontolóra veszi a hatékony védelem érdekében.

A mese

A szóban forgó objektumok közül talán Csörsz árka a legismertebb. A monda szerint “réges-régen”, még a magyarok bejövetele előtt Frigyes király erős sereggel támadt a Pannónia földjén élő longobardokra. Királyuk, Rád ekkor fegyverbe hívta népét és a szövetséges avarokat Csörsz király vezetésével. Együttes erővel úgy elverték a támadót, hogy még hírmondó sem maradt belőlük.

A győzelmi lakomán azonban Csörsz nem mulatott, csak ült szótlan, szinte megbabonázta Rád király csodaszép lányának, Délibábnak a szépsége. Egyszer aztán Rádhoz fordult: országodat, népedet megmentettem a pusztulástól, add hát nekem a lányodat feleségül. A jó longobard király bel is egyezett, de csak egy feltétellel. Legyen a tiéd, de csak úgy adom, ha vízen viszed haza.

Forrás: MTI

Csörsz értett a szóból és azon nyomban hozzá is fogott medret ásni a csatornának. Javában dolgoztak még, amikor nagy vihar kerekedett, egy villámcsapástól pedig Csörsz király holtan fordult le a lováról. A munkát az avarok abba is hagyták, ám amivel elkészültek, még ma is látszik a Tisza környékén.

És a valóság

A valóságban Csörsz árka egy eredetileg 1260 kilométeres ókori védmű volt, mélységét fénykorában 2-5, szélességét 5-8 méteresre teszik. A Dunakanyartól indulva, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén délkeletre fordulva egészen az Al-Dunáig húzódik. Építése a Kr.u. III-IV. századra datálható. Kötötték már a szarmatákhoz, de nem zárható ki az sem, hogy avar vagy római kezek alkották. Valószínűleg több-funkciós, több nép által használt, szakaszosan kiépített földműről van szó.

Jelenleg az Északi-középhegység és az Alföld határán hosszú szakaszon követhető, hármas övezetet mutató árokrendszer legépebb szakasza Erdőtelek és Dormánd között található. Ezen a körülbelül öt kilométeres szakaszon töltődött fel a legkevésbé, és mindenütt követhető az árkot a déli – Alföld felőli – oldalon kísérő földsánc.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Kommentek

Budapest, 2017. április 17.
Kulka János színművész egy jelenetben Ujj Mészáros Károly rendező X. című skandináv típusú krimije forgatásán Budapesten 2017. április 13-án. A Magyar Nemzeti Filmalap 489 millió forinttal támogatja a thrillert, amely várhatóan 2018 első felében kerül majd a mozikba.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.