Az MTA honlapján közzétett gyászhír szerint Mahunka Sándor december 24-én hunyt el életének 76. évében. Fő kutatási területe az atkák rendszertana, ökológiája és állatföldrajza volt, valamint foglalkozott általános állatgenetikai és -földrajzi kérdésekkel is.
Mahunka Sándor az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán 1961-ben szerzett biológusi és zoológusi diplomát. Az egyetem után előbb az Országos Közegészségügyi Intézet vízbiológusa lett, majd 1963-tól a Magyar Természettudományi Múzeumban kezdett el dolgozni. Az intézményben végzett tudományos munkája elismeréseként 1985-ben kinevezték a múzeum főigazgató-helyettesévé. Ezt a tisztségét majd két évtizeden keresztül, 2004-ig töltötte be. Ugyanekkor címzetes igazgatói címet kapott.
1998-ban kezdte meg munkáját az MTA Zootaxonómiai Kutatócsoportjában, emellett meghívott oktatói megbízást kapott az ELTE állatrendszertani és ökológiai tanszékén.
Nevéhez fűződik a magyarországi nemzeti parkok és természetvédelmi területek zoológiai kutatásának megszervezése és irányítása. Több külföldi tudományos felfedező út vezetője, szakértője, illetve résztvevője volt. Dél-amerikai, kelet-afrikai és délkelet-ázsiai gyűjtőexpedíciói eredményeként trópusi, illetve circumtropikus területek talajfaunáját írta le. Eredményeiről több mint ötszáz tudományos publikációban számolt be.
A Magyar Nemzeti Parkok Élővilága című sorozat zoológiai köteteinek szerkesztője, a Magyarország Állatvilága című kiadványsorozat főszerkesztője, az Acta Zoologica Hungarica és az amerikai International Journal of Acarology című szakfolyóiratok szerkesztője, szerkesztőbizottságának tagja volt.
1975-ben lett az MTA Zoológiai Bizottságának tagja, majd 1993-ban elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává pedig 2004-ben választották.
Az MTA Mahunka Sándor személyében nemcsak a jeles tudóst, hanem biologiai osztályának korábbi elnökhelyettesét is gyászolja.
