Az oxfordi tudósok egy parányi, keresztben mindössze 10 milliméteres, ötujjú lábat találtak, amely egy 345 millió évvel ezelőtt élt, ismeretlen szárazföldi állaté volt – ez a lény legkevesebb 20 millió évvel idősebb, mint bármely ismert ötujjú szárazföldi állat. A lelet nemcsak azt segít megismerni, hogy miként alakultak át az uszonyok végtagokká, hanem azt is, hogy végső soron hogyan fejlődött ki az élet a szárazföldön.
Jennifer Clack, az Oxfordi Egyetem paleontológusa szerint ez a legkorábbi és legparányibb ötujjú láb, amit valaha találtak. “A végtag arról tanúskodik, hogy a szárazföld meghódítása lényegesen korábban kezdődött, mint eddig hittük.“
(Forrás: Cambridge-i Egyetem/Jennifer Clack)
A háromszázhatvanmillió évvel ezelőtti időszakig a halszerű állatok képesek voltak uszonyaik segítségével a vízből kimászni és nehézkesen közlekedni a part menti sávban – azonban az ötujjas megoldás a legmegfelelőbb ahhoz, hogy az állat elviselje testsúlyát és könnyen tudjon mozogni.
Ekkor, a Devon-végi kihalás következtében elpusztult a gerinces fajok fele, háromszáznegyvenötmillió évvel ezelőtt viszont a szárazföldet már az állatok sokasága lakta. Továbbra is rejtély, hogy mi válthatta ki az állatvilág “kiözönlését” a tengerből a szárazföldre, ugyanis nagyon kevés fosszilis lelet került elő a 360-345 millió évvel ezelőtti időszakból.
A szakemberek némelyike úgy véli, azért kevés a lelet, mert nincs is mit találni, az adott időszakban ugyanis az alacsony légköri oxigénszint gátolta a szárazföldi állatok kifejlődését. Az új leletek viszont azt mutatják, hogy a fajok némelyike a tömeges kihalás után 10 millió évvel magához tért.
Philippe Janvier, a párizsi Természettudományi Múzeum paleontológusa a felfedezéssel kapcsolatban épp azt emelte ki, hogy az egyértelműen cáfolja az alacsony oxigénszinttel kapcsolatos elméletet.
