A modellben mintegy hetvenezer olyan képet összesítenek, amelyeket a NASA holdszondája Lunar Reconnaissance Orbiter – LRO – űrszonda készített nagylátószögű kamerájával. A Holdat két év alatt 50 kilométeres távolságban körberepülve készítette a felvételeket.
A modell a Hold felszínének 98 százalékát, 37 millió négyzetkilométert képez le. Ez két oroszországnyi területnek felel meg.
“A modell a legrészletesebb három dimeziós topográfiai modell, a jövőbeli Hold-missziók fontos alapját teremti meg, segítségével jobban megbecsülhetőek lesznek a lehetséges leszállási területek ” – mondta el Ulrich Köhler holdkutató.
Az elmúlt években világossá vált, hogy a Hold mégsem olyan száraz, mint ahogy azt eddig gondolták: vannak nagyon mély kráterei, melyekbe sohasem vetül fény. Tartalmazhatnak tehát vizet, amely nem párolog el. Talán az ásványok is rejtenek vízmolekulákat – véli Köhler.
“A Naprendszer korai időszakáról még mindig nem tudunk eleget. Mivel a Hold régóta nem változott, jobban is meg lehet vizsgálni. A Hold kisebb felszíne miatt gyorsabban hűlt ki, mint a Föld” – fejtette ki a szakértő.
Nemrég az Arizona Állami Egyetem jelentette be hihetetlen felbontású Hold-térképének nyilvánosságra hozatalát, amelyet szintén a NASA adataira támaszkodva alkottak meg.
