Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a megnyitón összegezte, hogy koreai-magyar közös kutatások két, ugyancsak világszínvonalú kutatóhely létesülésével még tavaly kezdődtek meg. A grafén- és fehérjekutatási témákra a koreai parlament 2010-ben szavazott meg évi 300 ezer dolláros támogatást.
A most induló közös laboratóriumok egyike az empátia idegrendszeri alapjainak megértésére az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében létesült.
A kutatásban 5 magyar és 3 koreai tudós vesz részt Acsády László professzor vezetésével. A Thalamus kutatócsoport tagjai a koreai partnerek által kifejlesztett viselkedési teszt eredményeit használják fel, kiegészítve a magyar kutatók anatómiai és fiziológiai tapasztalataival.
A kutatások számos mentális rendellenesség, például a poszttraumás stressz, a szkizofrénia, az autizmus vagy a demencia megértéséhez járulhatnak hozzá.
A másik laboratóriumot a forró plazma tulajdonságainak megismerésére alapították az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében. Az energiatermeléshez szükséges ismereteket gyarapíthatja az a fúziós diagnosztikai kutatási program, amelyben 4 magyar és 7 koreai kutató dolgozik Zoletnik Sándor professzor vezetésével az MTA KFKI RMKI-ban. A kutatás előterében a Nap energiatermelésének “lemásolása” áll.
Az MTA KFKI RMKI kutatói a magfúziónál alkalmazható mérési eljárások fejlesztését követő évben megtervezik, felépítik és használatba is helyezik azt a mérőberendezést, ami a koreai KSTAR elnevezésű termonukleáris kísérleti reaktoron végzett kísérletekhez szükséges.
Az elmúlt évtizedekben több különleges berendezés épült erre a célra, és kiderült, hogy óriási kihívást jelent a rendkívüli körülmények közötti méréstechnika.
Kim Kon az avatás előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a tudományos kutatások területén a két ország kapcsolatai tovább erősödnek, a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács a jövőben is kitart felelősségvállalása mellett. Mint kiemelte, a támogatott közös kutatólaboratóriumok mintául szolgálnak a nemzetközi együttműködésre a tudomány területén.
A kutatólaboratóriumokat a Koreai Alapkutatási Tudományos Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia közösen működteti. Az ázsiai állam kutatási területenként évi 32 millió forintot biztosít a kutatásokra.
