Taylor és Burton viharos szerelme a sajtó által a kor egyik legjobban dokumentált kapcsolata volt. A két színész 1961-ben találkozott először a Cleopatra című film forgatásán: Taylor ekkor már a legjobban fizetett színésznők közé tartozott Hollywoodban, míg Burton elsősorban színpadi szerepei miatt került kiválasztásra Marcus Antonius szerepére – és a forgatás alatt mindketten házasok voltak.
A színfalak mögött zajló első találkozásról több legenda is kering, azt azonban mindenki kiemeli, hogy Burton mennyire zavarban volt a színésznő mellett. Egy beszámoló szerint Burton egyik első mondata Taylorhoz valahogy így hangzott: „Mondták már neked, hogy mennyire csinos lány vagy?” Az első sokk után Taylor állítólag nevetésben tört ki és így válaszolt: „Oy gevalt, hát itt van a nagy szerető, a hatalmas elme, Wales nagy gondolkodója, erre egy ilyen mondattal nyit!”
A Cleopatra az akkori Hollywood legnagyobb filmes beruházása volt: a film költségeibe majdnem belerokkant a Twentieth Century Fox stúdió, a forgatás pedig két rendezőt, 44 millió dollárt és valamivel több mint két évet emésztett föl – nem is beszélve a két főszereplő házasságáról. A Taylor és Burton között működő „kémia” nagyon hamar nyilvánvalóvá tette a stáb (és a házastársak) előtt a vásznon eljátszott szerelem valódi kimenetelét. A sajtó megőrült a párért, a nagyközönség pedig felháborodott a dupla házasságtörésen. Taylorra ráadásul nem először aggatták a „gátlástalan csábító” jelzőt: a 29 éves színésznő ekkor már a negyedik férjét (Eddie Fisher) fogyasztotta, akit szintén „harmadikként” csábított el a feleségétől, Debbie Reynoldstól még 1959-ben.
A botrányhoz azonban Taylor hírneve mellett Burton viselkedése is nagyban hozzájárult: a férfi szintén házas volt a Cleopatra forgatása alatt, köztudott volt viszont róla, hogy nem veti meg a női társaságot. Sőt, a két színész állítólag évekkel korábban már találkozott egy partin, ahol Taylor a férfi heves udvarlását állítólag azzal utasította vissza, hogy „nem akar trófea lenni a falon.”
A forgatáson a felszarvazott házastársak, Eddie Fisher és Sybil Burton is jelen voltak – igaz, nem sokáig. A két színész kapcsolatáról szóló jelentések bejárták a világsajtót – a Vatikán például nyílt levélben kelt ki Taylor ellen, míg Georgia állam egy képviselője nyilvánosan kezdte el győzködni az USA legfőbb ügyészét, hogy a jó ízlés nevében akadályozza meg a színészek visszatérését az Államokba.
„Liz és Dick” első esküvőjére 1964. március 15-én került sor Montrealban. A késlekedés oka elsősorban Taylor és Fisher válópere volt – a lagzi időpontjában Taylor már 9 egész napja volt szabad nő. A páros első házassága kicsivel több mint 10 évig tartott. Saját bevallásuk szerint egyszerűen nem bírtak a másikkal – vagy ahogy Burton később fogalmazott: „Nem ütögethetsz egymáshoz két rúd dinamitot anélkül, hogy fel ne robbannának.”
A második lagzira Botswanában került sor 1975. október 10-én – 16 hónappal első válásuk után. A két színész azonban ezúttal sem tudott együtt élni, és a következő év nyarán ismét beadták a válókeresetet. Noha az évtizedes érzelmi libikóka mindkettőjüket kimerítette, életük végéig közeli kapcsolatban maradtak és gyakran dolgoztak együtt. Taylor még a válás után is gyakran hangoztatta, hogy szeretné, ha őt és Burtont egymás mellé temetnék majd – az ötlet azonban nem nagyon nyerte el a férfi utolsó feleségének, Sally Haynek a tetszését, aki a színész 1984-ben bekövetkezett halála után megkérte Taylort, lehetőleg maradjon távol a temetőtől (valamint felvásárolta a Burton sírja melletti helyet, és közös sírkövet állított a két parcellára).
