Az 1993 augusztusától októberig tartó Gothic Serpent célja Mohamed Farrah Aidid szomáliai hadúr elfogása volt – a hadműveletben amerikai, pakisztáni, malajziai és ENSZ békefenntartó katonák vettek részt. Az október 3-ra tervezett akció célpontja a Mogadishu központjában található Olympic Hotel épülete volt, amit Aidid főhadiszállásként használt. A tervek szerint először MH-6 Little Brid helikopterek vették volna tűz alá az épületet, majd a helyszínre érkező MH-60L Black Hawk helikopterekből négy Ranger osztag kötélen csúszott volna le, és biztosította volna a foglyokat. Az akció résztvevőit ezután egy kilenc Humvee terepjáróból és három kamionból álló konvoj szállította volna vissza a bázisra – az előzetes számítások szerint az egész művelet nem tartott volna tovább 30 percnél.
A csúszás alatt azonban Todd Blackburn Ranger eddig ismeretlen okok miatt elengedte a kötelet – több mint 21 métert zuhant a Black Hawkból, és olyan komoly sérüléseket szenvedett, hogy evakuálni kellett a helyszínről. Az orvosi mentést biztosító három Humveera visszafelé rálőttek a felfegyverzett civilek – Dominick Pilla őrmester az evakuálás alatt vesztette életét.
Pillanatokkal Blackburn esése után a Super 6-1 hívójelű Black Hawkra rálőttek, a helikopter pedig lezuhant Mogadishu belvárosában. A Super 6-1 mindkét pilótája életét vesztette, a fedélzeten tartózkodó 2 katona pedig súlyosan megsérült. A Delták egyik mesterlövésze, Daniel Busch szintén túlélte a zuhanást, és sikerült feltartania a helyi erőket, amíg az egyik Little Bird ki nem mentette a helyszínről. Busch négy lőtt sebet szerzett az akcióban, és később a bázison belehalt sérüléseibe.
A Super 6-1 legényégének két életben maradt tagját később elérte egy mentőcsapat, akik a közelben kijelölt gyűjtőpontra szállították a sebesülteket – a helikopter roncsából kiszerelt kevlárlapokból építettek maguknak átmeneti fedezéket, és várták, hogy a konvoj felvegye őket.
A konvoj körül azonban egyre nagyobb lett a kavarodás – a Humveekre ugyanis rálőttek a felfegyverzett civilek, a milícia pedig barikádokat épített a tervezett útvonal több pontján. Az eget beborította az égő autógumik füstje, a konvoj pedig 20 percen keresztül várt arra, hogy a Ranger osztagok kapcsolatba lépjenek velük a mentés/szállítás részleteit illetően – miközben a Rangerek úgy hitték, a konvojnak kell először bejelentkeznie. A földi csapatok körüli kavarodásban a második, Super 6-4 hívójelű Black Hawkot is eltalálták.
A főhadiszállás lerohanásával megbízott Rangerek legnagyobb része az első Balck Hawk lezuhanásának helyszínére sietett – mire odaértek, a roncsot körülvették a felfegyverzett civilek és a milícia tagjai, a Rangerek pedig csapdába kerültek, ezért berendezkedtek az éjszakára. A második helyszínt két Delta-mesterlövész védte – miután mindkettőjüket agyonlőtték, a feldühödött tömeg mindenkit megölt, akit a Black Hawk roncsaiban talált – kivéve a pilótát, Michael Durant, akit Aidid emberei „mentettek” meg attól, hogy halára verjék. 11 napig volt Aidid fogságában, majd a csata utáni alkudozás részeként szabadon engedték.
A hadművelet megtervezői nem készültek vészforgatókönyvvel, így a csapdába esett katonákért csak éjjel indult meg a mentőakció. A Mogadishu központjába behajtó, amerikai, pakisztáni, malajziai és ENSZ-erőkből álló mentőkonvoj mintegy két mérföld hosszú volt – több mint 100 páncélozott jármű, valamint számos Black Hawk és Cobra helikopter alkotta. A mentést másnap reggel 6:30-ra fejezték be, és mind a csapdába esett amerikaiak, mind a mentőakció kivitelezői, mind pedig a helyiek komoly veszteségeket szenvedtek. Az utolsó evakuált csapatnak ráadásul futva kellett megtennie az utat a városon kívüli találkozópontig, mivel már nem maradt számukra hely a Humveekban – az akció ezen részére később, mint a „mogadishui mérföldre” hivatkoztak.
A „Rangerek napján” összesen 18 amerikai és 1 malajziai katona vesztette életét, nyolcvanketten pedig megsebesültek. Az SNA Milícia és a helyiek veszteségeit a mai napig csak megbecsülni lehet: számuk ezertől egészen háromezerig terjedhet.
Két héttel az eset után az amerikai erők parancsnoka, Garrison tábornok hivatalosan is felelősséget vállalt az akció kimeneteléért. Clinton elnöknek címzett levelében azt írta, a Rangerek végső soron korrekt információk alapján dolgoztak, és a hadművelet elérte a célját – azaz az Olympic Hotelből sikeresen őrizetbe vették a célpontokat. Az egyetlen faktor, amivel nem számoltak, az a felfegyverzett civil lakosság volt, akik a haduraktól kapott fegyverekkel, „Mogadishu védelmében” támadtak rá az amerikai katonákra.
