Tudomány

“Turistaként” nézelődik a marsjáró

24.hu
24.hu

2011. 09. 02. 07:17

Nézelődik, s kattogtatja fényképezőgépét a NASA Opportunity marsjárója, amióta három héttel ezelőtt megérkezett a vörös bolygó óriáskráteréhez.

Korábban a témában:

A NASA a Mars Exploration Rover programja keretében 2003-ban két űrszondát küldött a vörös bolygóra. Ezek a szondák nagyteljesítményű, napenergiával működtetett hatkerekű roverek, amelyek a Spirit és az Opportunity nevet kapták.

2004 januárjában landoltak a Mars ellenkező oldalain, egymástól 10 500 kilométeres távolságra. A választás mindkét leszállóhelyre korábbi felvételek alapján esett, amelyek az adott területeken a hajdani felszíni vizek nyomait mutatták ki.

Az eredetileg néhány hónaposra tervezett küldetést a NASA többször meghosszabbította. A Spirit missziója ez év májusban fejeződött be, amikor a NASA végleg lemondott arról, hogy kapcsolatba próbáljon lépni a homok fogságába esett marsjáróval.

Az Endeavour a negyedik kráter, amelyet vizsgál az Opportunity. A marsjáró majd három év alatt tette meg a 21 kilométeres utat, amely a korábban vizsgált Victoria krátert elválasztotta az Endeavourtól.

Az Endeavourt azért iktatták a programba, mert ez sokkal korábbi, mint az eddig vizsgált képződmények és lényegesen különbözik a többi krátertől. Az űrszondák által készített felvételek agyagásványokat mutattak ki, amelyek a feltételezések szerint a korai Mars meleg és nedves környezetében alakultak ki.

A marsjáró készített felvételeket a tájról, a talajról, valamint a közeli sziklákról, amelyek nem hasonlítanak semmilyen képződményre, amelyet az Opportunity a hétéves küldetése során eddig észlelt.

A “nézelődésen” és “fényképezésen” túl az Opportunity robotkarja segítségével “letapogatott” egy közeli sziklát is, hogy kiderítse annak összetételét.

HAMAROSAN ÉRKEZIK A CURIOSITY

Az Opportunity hamarosan társat kap: novemberben, két éves halogatás után indítják a floridai Cape Canaveralről a NASA mobil laboratóriumát, a Curiosity elnevezésű marsjáróját, amely az eddigi rovereknél lényegesen nagyobb és fejlettebb.

A radioaktív izotópokkal működtetett “Kíváncsiság” 2012 nyarán landol a vörös bolygón, hogy megvizsgálja a 155 kilométer átmérőjű Gale-krátert, valamint annak belsejében magasodó 5 kilométeres, réteges szerkezetű hegyet, amelynek környezetében vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok találhatók.

A Curiosity feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a Marson olyan feltételek, amelyek lehetővé tették mikrobiális életformák létét.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.