Jay Kennedy, a Manchesteri Egyetem tudománytörténésze úgy fogalmazott, “Platón, a görög aranykor Einsteinje egyáltalán nem volt prűd, és nem kardoskodott a testi kapcsolat nélküli, pusztán lelki, szellemi szerelem mellett”.
Platón sokkal inkább a középutat járta, a morál önmérsékletet jelentett számára. Azt akarta, hogy az emberek kerüljék a promiszkuitást csakúgy, mint az absztinenciát – fogalmazott a tudós, aki szerint az erotikus szenvedély az önmegtaláláshoz vezető szellemi erő volt, a szerelem pedig a kreatív erő, amely inspirálta a művészetet, az irodalmat és a tudományt.
Jay Kennedy tavaly jelentette be, hogy “titkos kódot” tört fel Platón írásaiban. A rendszer zenei szimbólumokon nyugodott. Most The Musical Structure of Plato’s Dialogues címmel tett közzé kézikönyvet a görög filozófus munkásságához.
Platón Kr. e. 427-ben született Athénban, és Aiginában halt meg Kr. e. 347-ben. Ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Hatása jelentős volt az ókori és a középkori filozófiára, művei manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik.
Munkásságának nemcsak társadalomtudományi, hanem irodalmi értéke is nagy jelentőséggel bír. Híresebb műve A lakoma és az Állam.
