Az antilopok feltételezhetően ugyannak a járványnak estek áldozatul, amelyben tavaly 12 ezer állat hullott el közölték a hatóságok.
A hosszú szarvú, a disznóéhoz hasonló rugalmas orrú állatok eredetileg a Mongóliától Európáig húzódó nagy kiterjedésű területen éltek. Jelenleg azonban a Természetvédelmi Világalap – WWF – a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja őket számon, a populációt 50 ezer állatra becsüli.
A múlt héten talált elhullott 441 állat között 364 suta és 77 borjú volt. A tetemeken mérgezésre utaló tünetek voltak láthatók jelentette hétfőn az Interfax hírügynökség katasztrófavédelmi illetékesekre hivatkozva.
Az állatok pusztulását feltehetően a pasztörellózis – nyúlvész – nevű fertőző betegség okozta közölte egy névtelenséget kérő illetékes. A nyúlvészért Pasteurella baktérium a felelős. A gyakran halálos kimenetelű kór a tüdőt és beleket támadja meg, és antibiotikumos kezelés igényel.
A kazah hatóságok mintát vesznek az elhullott állatokból, hogy meghatározzák, mi okozta a legutóbbi járványt .
A kihalófélben lévő szajga Közép-Ázsia hatalmas füves síkságain él. A 17. században elterjedési területének nyugati határa még a Kárpátok vonalával esett egybe.
A századelőn a vadászat a kipusztulás szélére sodorta a szajgát. 1919-ben helyezték védelem alá, azóta legalább 1,3 millió egyedre gyarapodott az állománya, ám élőhelyének korlátozott volta gátat szab terjedésének. Az éves állomány a volt Szovjetunió területén negyedmillióra rúg, anélkül hogy ez az állományt veszélyeztetné.
A faj újra elérte Európa földrajzilag vett keleti határát Oroszországban – kalmükföldi populáció – és Kazahsztánban, három populáció.
A kazahsztáni állomány egy része telente Üzbegisztánig, sőt akár Türkmenisztánig elvonul. Egy populáció Nyugat-Mongóliában is él, ez külön alfajhoz tartozik. Kínából az 1960-as években pusztult ki.
