Az Egyesült Államokbeli Indiana Egyetem evolúció tudósa Michael Lynch és a Chicagoi Egyetem kutatója Ariel Fernandez új tanulmányukban azt a nagy horderejű állítást bizonyítják, mely szerint az egysejtűk fehérjéinek kis változásai gerjesztették be a komplex szervezetek megszületését.
A kutatók az úgynevezett dehydronokat tartalmazó fehérjékről állapították meg, hogy kevésbé stabil felépítésűek vizes környezetben. Ha a fehérjehibák felhalmozódnak nagyobb valószínűséggel jönnek fehérje-fehérje közötti kölcsönhatások, tehát a makromolekulák szerveződése magasabb szintre lép. A közöttük kialakuló biokémiai kapcsolatok egyre összetettebbek lesznek.
A szerzők a folyamatra az oxigént szállító hemoglobin molekula fehérjéjét hozzák példának. A hemoglobin fehérje négy alegységből tevődik össze melyek mindegyike számos dehydron hibát tartalmaz.
Az egyszerűbb testfelépítésű élőlények csak globin molekulákat használnak, melyeknél ugyanazt a munkát csak egy alegység végzi el. Tehát a hemoglobinban a négy alegység elfedi egymás dehydron hibáit, de egyúttal bonyolultabb szerkezetet is alkot és feladatot is lát el, mint az egyszerű globin, mely önmagában nem képes az oxigén és a szén-dioxid szállítására.