Az agyat érintő betegségek kezelésének egyik nagy kihívása, hogy a megfelelő gyógyszereket miként juttassák át az agy-vér gáton.
Az agy-vér gát eredendően az agyat hivatott megvédeni a vérbe bejutó, abban keringő baktériumoktól, miközben az agyműködéshez szükséges kisebb molekulákat, így az oxigént átengedi. Az Oxfordi Egyetem kutatói az úgynevezett exoszómákat használták fel arra, hogy megoldják a problémát, s gát az oxigénen kívül a hatóanyagokat is átengedje.
Az exoszómák a test olyan saját, membránnal körülvett “szállító járművei”, amelyek egyik sejttől a másikig visznek molekulákat.
A kutatók az egerek úgynevezett dendrites sejtjeiből nyerték ki a kísérlethez szükséges exoszómákat, mert az immunsejtek természetes állapotukban nagy mennyiségben termelik azokat.
Az exoszómákba ezután bevitték azt a fehérjét, amelyet célba akartak juttatni az egerek agyában. A tanulmány szerzői szerint a megcélzott gén aktivitása az egerek agyában a kezelés után 60 százalékkal csökkent.
Ez az első alkalom, amikor új biológiai gyógyszereket hatékonyan juttattak át az agy-vér gáton az agyba.
A kutatócsoport várakozása alapján öt éven belül megkezdődhetnek a humán próbák.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az eredeti tanulmány kivonata (Nature Biotechnology)
