Miatta volt jó a habos süti – 100 éve született Kiss Manyi

Nyolchetes kora óta már a székelyföldi Zágonban élt. Kolozsváron tanult színészetet és 15 évesen már a helyi színház direktora szerződtette.

Nagyon szerették, nemsokára Miskolcon és Szegeden is játszott. Épp a Tisza partján ismerkedett meg egy artistával, akivel összeházasodtak. Tényleg nagy volt a szerelem, mert követte a világjáró csoportot, irány a cirkusz világa. Nem szerette azonban a statisztaszerepet, hazatért.

1936-tól kabarékban játszott. A harmincas évek végén a Fővárosi Operettszínházban Latabár Kálmánnal alkottak ellenállhatatlan párost. A Fiatalság bolondság című Eisemann-operettben Latabár úgy döntött, hogy egyik duettjüket teljes egészében átengedi kolléganőjének: a „Jaj, de jó a habos sütemény” refrénű dallal már közkedvelt színésznőként aratta le a babérokat.

Jaj de jó a habos sütemény:

A II. világháború alatt járt a frontra a tábori színház tagjaként, majd 1943-tól a Vígszínházhoz szerződött. A harcok alatt is telt házat vonzott a Fekete Péterrel.

1954-től 1971. március 24-én bekövetkezett haláláig a Madách Színház volt az otthona, ahol drámai és vígjátéki szerepeket egyaránt nagy sikerrel alakított, legzajosabb vígjátéki sikerét a Kaviár és lencse című komédiában Matildaként, a színházi vécés néniként aratta.

Kiss Manyi, mint WC-s néni:

1936-tól filmezett, egy híján száz filmet forgattak vele. Olyan filmekben szerepelt, mint A Noszty fiú esete Tóth Marival, az Egy tál lencse, a Katyi, a Ludas Matyi, a 2×2 néha 5, a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Két emelet boldogság, a Nem ér a nevem, a Napfény a jégen, a Mici néni két élete, a Hattyúdal, a Butaságom története, a Mocorgó, az Ismeri a szandi-mandit? vagy a Hahó, Öcsi!

Hihetetlen munkabírása volt, semelyik felkérést nem utasította vissza, legyen szó színházról vagy rádióról, a filmgyárról vagy a televízióról. Könnyedsége, temperamentuma, muzikalitása és tánckészsége egész pályája során jellemezte művészetét.

Részlet a Noszty fiú esete Tóth Marival című filmből: