Moliére az egyik legnagyobb kritikusa volt korának, a társadalmi rangsorban felette állóknak. Kíméletlenül leleplezte a nagyurak életének visszásságait, nevetségessé tette őket. Ennek az lehetett egyik oka, hogy gyermekkorában sokan lenézték, hiszen „csak egy kárpitos fia” volt.
Apja persze tudta, hogy van esze a fiának, jogásznak szánta, de Jean-Baptiste hiába végezte el az egyetemet, nem akart együtt dolgozni a gazdagokkal.
A színpadra vágyott, és fel is vette a tehetséges komédiást Béjart mester az egyik párizsi színházba. Apja kitagadta, mikor megtudta, hogy színész lett. Persze, a nők mindent képesek felborítani, az ő életét is ők bonyolították meg. Madaliene Béjart beleszeretett, ezért mindkettejüknek mennie kellett, ráadásul vitték magukkal Béjart lányát is.
Poquelin saját (vándor)társulatot szervezett, zenés vígjátékokat írt, nagy sikerük volt. Nem csoda, hogy XIV. Lajos is látni akarta őket. Moliére A Kényeskedők című darabot írta meg a királyi előadásra, amely elképesztő sikert aratott, így a király magához hívta. Az udvar és a párizsi színház direktora lett, állandó társa a Lully nevű zeneszerző volt.
A Moliére című 2007-es film ajánlója:
Harminchat vígjátékot ír, a többi közt a Fösvényt, a Tartuffe-ot, a Férjek iskoláját, A nők iskoláját, a Mizantrópot. Magánéletét is beleszőtte tragikus műveibe, ugyanis beleszeretett Madeleine Béjart felnevelt lányába, akit feleségül is vett (az anya kolostorba vonult) – de a házasság nem volt boldog.
A közönség imádta, a gazdagok sokszor kevésbé (talán csak szívük legmélyén). Egészen sorsszerű a nagy drámaíró halálának körülménye.
1673. február 17-én a Képzelt beteg című darabot játszotta társaival. Nagy fájdalmai voltak (vért is hányt) az egész előadás alatt, de végigcsinálta, hogy meglegyen a bevétele a társaságnak. A függöny legördült, ő összeesett, és rövid szenvedés után már nem tért magához. Két pap is visszautasította az utolsó kenet feladását, a harmadik már későn érkezett – ekkorra már hazaszállították a vérző színészt. A babona, amely szerint a színészek számára szerencsétlenséget hoz a zöld szín, az ő halálának apropóján született: ilyen ruhában volt ekkor.
A képzelt beteg című darab – részlet Bessenyei Ferenccel és Ruttkai Évával:
Moliére egyébként 1668 óta szenvedett heves köhögésekkel. Az orvosokat azonban nem szerette, több darabot is írt róluk, például a Képzelt beteget.
Színészeket nem temethettek megszentelt földbe, ezért csak Armande Béjart (az özvegye) közbenjárására, XIV. Lajos külön engedélyével búcsúztatták el – éjszaka. 1817-ben vitték át maradványait egy pantheonból a Pére Lachaise temetőbe.
A Moliére nevet egyébként Madeleine Béjart aggasztotta rá. Moliére egy kis dél-franciaországi falu neve. A Comédie-Francaise deszkáin 1680 és 1920 közt 21 647-szer játszottak Moliére-darabot. Magyarországon is a legkedveltebb szerzők közé tartozik.
AJÁNLOTT LINKEK:
Moliére pályafutása (hotdog.hu)
Moliére élete (wikipedia.org)
Moliére művei egy helyen (site-moliere.com)
