Tudomány

Újra kell gondolni a tömeget

Mégis, mennyi egy kilogramm? Bár a kérdés butaságnak tűnhet, tudósokat mégis kétszáz éve foglalkoztatja a kérdés.

A kilogramm – a tömeg mértékegysége – az egyetlen SI-alapegység, amely etalonon – vagyis hiteles mintapéldányon – és nem fizikai állandón alapszik.

A mintapéldány egy platina-irídium henger, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban őriznek Franciaországban.

A kilogramm stabilitása kulcsfontosságú, lévén hogy ez jelenti a más mértékegységekre történő átváltás alapját.

Az utóbbi száz évben végzett mérések viszont arra utaltak, a mintapéldány 50 mikrogrammal – egy homokszem méretével – megváltozott. Ez arra sarkallta a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalt, hogy új meghatározással álljon elő.

Tudósok hétfőn a brit tudományos akadémián gyűlnek össze, hogy bemutassák, milyen előrelépéseket értek el a kilogramm újradefiniálásában – mégpedig a kvantumfizika egyik alapját jelentő Planck-állandó segítségével.

A kutatók olyan kísérleteket végeznek, amelyek kapcsolatot teremtenek a tömeg és a Planck-állandó között. Új definíció azonban semmiképp sem léphet életbe addig, míg a világ minden táján elvégzett teszteredmények nem támasztják azt alá.

PLANCK-ÁLLANDÓ

A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója.

Hatáskvantum. Jele h. Értéke 6626 x 10-34 Js (joule x másodperc). Max Planckról, a kvantummechanikában nagy szerepet játszó fizikusról nevezték el.

Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik