A Queenslandi Egyetem paleontológusai az őshüllő nyomait elemezték a Lark Quarry lelőhelyen. A helyszínen talált nagy lábnyomokat tartották eddig az egyetlen bizonyítéknak arra nézve, hogy Ausztráliát egykoron nagytestű húsevő dinoszauruszok népesítették be.
Kilencvenötmillió évvel ezelőtt az 150-170 apró, két lábon közlekedő dinoszaurusz gyülekezett egy erdei tó partján, hogy szomját oltsa. Az eddigi feltételezések szerint egy nagytestű ragadozó, akkora, mint a Tirannosaurus rex, riaszthatta meg a kis dinoszauruszokat, amelyek pánikszerűen elrohantak. E néhány hátborzongató perc emlékét több mint 3300 fosszilizálódott lábnyom őrzi.
“Nagyon nehéz megkülönböztetni egy növényevő ornithopoda és egy ragadozó theropoda háromujjú lábnyomát” – hangsúlyozta a kutatást irányító Anthony Romilio, aki munkatársaival részletesen elemezte a Lark Quarryben található mind a tizenegy lábnyomot, majd összehasonlította azokat a világ különböző tájain talált theropoda- és ornithopoda-lábnyomokkal.
Az elemzés egyértelműen igazolta, hogy a lábnyomok egy nagy ornithopodától, tehát nem egy húsevőtől származnak. A Lark Quarry lelőhely korából és elhelyezkedéséből kiindulva úgy vélik, hogy a Muttaburrasaurus langdonihoz hasonlatos dinoszaurusz hagyhatta hátra e nyomokat.
A Muttaburrasaurus testhossza 7-9 méter, tömege megközelítőleg 1-4 tonna lehetett. Feltehetően képes volt két és négy lábon való járásra is.
A hátsó lábának három középső ujja összenőtt, a lábujjain pataszerű karmok voltak, a mellső lábain pedig 15 centiméter hosszú hüvelykujjal rendelkezett.
Az állcsont elülső része tompa, csőrszerű, a felső részén a száj és a szemek között egy hosszú duzzanat helyezkedett el. Az állkapocs izmai szokatlanul erősek voltak, a koponya hátsó részén levő izomtapadási pontok jóval mélyebben helyezkedtek el, mint a többi ornithopodánál.
AJÁNLOTT LINKEK:
