Robert Reinz, a Toronto Mississauga Egyetem professzora munkatársaival nagyteljesítményű mikroszkóp alatt vizsgálta a Dél-Afrikában talált fosszílizált dinoszaurusztojásokat, amelyek a kora jura időszakából származnak, és korukat 190 millió évesre becsülik.
Az embriók olyan jó állapotban maradtak fenn, hogy a tudósok képesek voltak rekonstruálni komplett csontvázukat, és meghatározni az őshüllők anatómiáját.
Mint kiderült, Massospondylus embriókról van szó. A Massospondylus – ógörög elnevezésük jelentése: “megnyúlt gerinc” – a korai növényevő dinoszauruszok, a proszauropodák egyik neme, amely a 200 millió és a 183 millió évvel ezelőtti időszakban élt.
Minden proszauropoda hosszú nyakkal, kis fejjel, a hátsóknál rövidebb mellső lábakkal és nagy, a védekezéshez használható hüvelykujj-karmokkal rendelkezett.
A fosszíliák tanúsága szerint a jövendőbeli kis őshüllők teste aránytalan volt, és minden bizonnyal egészen másképp néztek ki, mint a felnőtt egyedek.
KISDINÓK FOGAK NÉLKÜL
Az embriók testhossza alig valamivel haladta meg a 20 centimétert, a kikelés után valószínűleg négy lábon közlekedtek volna; mellső végtagjaik viszonylag hosszabbak voltak, és aránytalanul nagy volt a fejük.
A Massospondylus felnőtt egyedeinek testhossza elérte az 5 métert, viszonylag kis fejük hosszú nyakon ült, és a jelek szerint két lábon közlekedtek.
A kis dinoszauruszoknak erőteljesebben növekedtek a hátsó végtagjaik, valamint a nyakuk, és az egyenlő testarányok is csak később alakultak ki.
A kis dinoszauruszok fogak nélkül keltek ki a tojásból, vagyis egy bizonyos ideig szüleik gondoskodására szorulhattak. Ha helytálló ez a feltételezés, a fosszíliákat a paleontológusok a szülői gondoskodás legkorábbi dokumentált esetének tekinthetik.
AJÁNLOTT LINKEK:
Cikk a világ legrégebbi dinoszaurusz embriójáról (Discovery News)