Európa egyik legellentmondásosabb időszaka volt a 15-16. század. A középkor bezártsága után a földrajzi felfedezések új dimenzióba helyezték az európai társadalmat, uralkodóvá vált a reneszánsz irányzat. A vallásosság tekintetében drasztikusan növekedett a változásra való igény.
Reformok az egyházban
A reformáció el is érkezett Európába, de ez nem elsősorban a katolikus egyház hanyatlása miatt következett be, hanem a középkori egyházi struktúrák felszámolására irányuló törekvések eredményeként.
Érdekesség, hogy az egyházon belül (is) megjelent a belső igény is a változásra, elsősorban Spanyolországban és Itáliában. A megújulás főképp új szerzetesrendek megalakulásában nyilvánult meg (például a jezsuita), valamint a személyesebb hangvételű vallásos irodalom elterjedésében.
Emlékképek Luther Mártonról:
Luther Márton szerepe
A reformmozgalmak egyik fő letéteményese Luther Márton wittenbergi egyetemi tanár volt. Ő 1517. október 31-én 95 tételével kívánt hozzájárulni az egyház megújulásához. A történetírók szerint nem akarta, hogy szétszakadjon az egyház.
Azért volt különleges Luther Márton „mozgalma”, mert éppen a Biblia alapján fordult szembe a katolikus egyház akkori tanításaival, azzal, hogy másként értelmezte annak szövegét.
Tanításának lényege, hogy egyedül Isten kegyelméből, egyedül a hit által jutunk el az üdvösségre. Tanainak forrásául kizárólag a Szentírást ismerte el. Csak két szentséget (keresztség, úrvacsora) tartott meg a hétből, elvetette az egyházi rendet, a misét és a szentek tiszteletét. Bibliafordítása ma is a legjelentősebb a német nyelvterületeken.
Részlet a Luther című filmből:
A lutheri reformáció egyházzá szerveződött. Hitvallását Philipp Melanchthon fogalmazta meg, amelyet az augsburgi birodalmi gyűlés 1530-ban fogadott el. A Német-római Birodalomban az evangélikus egyház 1555-ben, az augsburgi vallásbéke értelmében vált egyenjogúvá a katolikus egyházzal.
Luther tanítását többek között a svájci Ulrich Zwingli zürichi plébános fejlesztette tovább. Több ponton ellentmondtak tanai Luthernek, nem ismerte el a keresztség és az úrvacsora szentség-jellegét, tagadta Krisztus testi jelenlétét az úrvacsorában. A két reformátor közötti ellentéteket semmi sem tudta feloldani, így a reformáció kettévált.
Végül Zwingli megreformálta Zürich egyházát, eltörölte a cölibátust és a böjtöket, átalakította az istentiszteleteket, a templomok dísztelenségbe burkolóztak. Tevékenységeit Heinrich Bullinger fejezte be.
A lutheri tanítást továbbfejlesztő (német és svájci) reformátorok (például Zwingli) tanait Kálvin János foglalta rendszerbe. Szerinte Isten az embereket előre kiválasztja az örök kárhozatra vagy az örök üdvösségre (eleve elrendelés, predesztináció).
Ő Genf reformátora volt, irányítása mellett a város a svájci reformáció központja lett. Erkölcsi tanítása a munkára és a takarékosságra buzdított.
Luthert, Zwinglit és Kálvint tekinthetjük a református egyház kialakulásának fő letéteményeseinek.
Részlet a Luther című filmből:
Luther Márton élete
1483. november 10-én született Eislebenben. Nyolc testvére volt, apja bányászként dolgozott, Luthert szigorú nevelésben részesítette.
1498-ban a szülei az eisenachi ferencesekhez küldték, ahol zenélt és verseket írt, állítólag jó énekhangja is volt. 1501 és 1505 között az Erfurti Egyetemen tanult, majd apja kívánságára jogi tanulmányokat folytatott. 1505-ben a történetírók szerint nagy viharba került, miközben hazafelé tartott. Félelmében a bányászok védőszentjéhez imádkozott. Megfogadta, ha Szent Anna életben tartja, szerzetes lesz. Megmenekült, és be is lépett az erfurti Ágoston-rendi remeték soraiba. 1507-ben pappá szentelték.
Gyóntatóatyja egy év múlva Wittenbergbe helyezte, mert Luther folyamatosan önmagával vívódott. 1509-re már héberül és görögül beszélt, tanulmányozta Szent Ágoston tanulmányait, az emberi szabad akaratot hirdette, valamint tanított, hiszen professzor lett. Rómába utazott, de 1511-ben visszatért Wittenbergbe, ahol egy év múlva a teológia doktora lett, majd évekig keményen dolgozott.
Sok-sok Luther-szobor, installáció Wittenbergben:
Luther szerint Isten örök igazságossága tisztán kegyelmi ajándék, amelyet az ember a Jézus Krisztusba vetett hit által kap meg. Ezt az ajándékot semmilyen egyéni teljesítménnyel nem lehet kikényszeríteni. Pontosan ezért, az 1510-es évek közepétől fogva kritikusan szemlélte az egyházat, amely úgy tüntette fel magát, mint aki Isten kegyelmét közvetíti az emberek felé.
1516-ban Albert mainzi püspök búcsúcédulák árusításával szeretett volna pénzt gyűjteni a Szent Péter-bazilika felújítására (és saját adósságai törlesztésére), ez Luthert mélyen felháborította. Levelet is írt a püspöknek, ehhez csatolta 95 pontos elvi álláspontjait. Nem akart szakítani az egyházzal, de ezeket a téziseket kiragasztotta a wittenbergi vártemplom kapujára is. Ezt az aktust nevezik a reformáció kezdetének, október 31-e ezért a reformáció napja.
A tételeket latinról németre fordították, pár hét alatt ismertek lettek Németországban és egész Európában. Albert püspök értesítette X. Leó pápát, aki rövid hezitálás után bizottságot állított fel a tanok kivizsgálására.
A bizottság megállapította: Luther tudatlan, istenkáromló eretnek. Nem sokkal később egyházi bíróság elé került. Augsburgban hallgatták ki, ahol egy bíboros felszólította, vonja vissza tanait. Ő ezt nem tette meg, 1520-ben pedig már a pápai joghatóságot is megkérdőjelezte.
1520. június 15-én a pápa kiközösítette Luthert az egyházból, könyvei megsemmisítését rendelte el.
Luther Márton utolsó éveiben betegeskedett, meghalt lánya is, és egyre türelmetlenebb lett az egyházi tanításokkal szemben – a többi közt „A zsidókról és hazugságaikról” címmel is írt könyvet 1543-ban, két év múlva Antikrisztusnak nevezi a pápát.
Élete végéig tanított, az utolsó előadását így fejezte be: „Gyenge vagyok, nem bírom tovább.” Mansfeldben halt meg 1546. február 17-én. Utolsó gondolatait egy kis papírdarabkára írta: „Koldusok vagyunk. Ez az igazság.”
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
A reformáció és Luther
Luther Márton élete
A reformáció
Luther művei az interneten (latinul és németül)
