A címet a Viking-1 szondától vette el a marsjáró. A Viking-1 és Viking-2 szondákat 1976-ban bocsájtotta fel a NASA a Mars vizsgálatára. Mozogni nem voltak képesek, azonban így is számtalan új ismerettel gazdagították tudásunkat a vörös bolygóról. A Viking-2-t 3 év és 221 nap után állították le, mert tönkrementek az akkumulátorai, azonban testvére, a Viking-1, összesen hat évig és 116 napig küldte hazafelé a jeleket, míg 1982-ben véletlenül le nem kapcsolták, amit aztán már nem tudtak helyrehozni és a szonda örökre elhallgatott.
Az Opportunity 2004-ban landolt a Marson, küldetése eredetileg 90 naposra volt tervezve, amelyet jócskán meghaladott, ráadásul egyáltalán nem úgy tűnik, mintha bármi gondja lenne. A több mint 6 év alatt ráadásul majdnem 20 kilométert haladt előre a bolygó felszínén. Rekordja mégsem biztos, hogy megmarad. Testvére, a Spirit 21 nappal előbb érkezett, azonban jó ideje hallgat, miután a marsi tél során annyira kevés napfény éri, hogy nem képes működni, így hibernálta magát. Azt még a Nasa mérnökei sem tudják, képesek lesznek-e megin kommunikálni a robottal, így addig öccse a hivatalos rekorder.
Természetesen ezek a rekordok csak a bolygók felszínén dolgozó szondákra igazak, hiszen immáron 33 éve rója a végtelen űrt a Voyager-1 és Voyager-2 űrszonda.
