A rohamosan növekvő energiaigény kielégítésére világszerte lázasan kutatják a fény – főleg az ingyen napfény – hasznosításának lehetőségeit. A használatban lévő fotovoltaikus egységek – napelemek, fényelemek – még igen drágák. Ezért keltett világszerte nagy figyelmet, hogy a számítógépkorszak elindítójának tartott IBM vállalat bejelentette: feltalálták az olcsó fényelemek gyártási technológiáját, amellyel az elektromos energia várhatóan jóval olcsóbb lesz az áramhálózatoktól most megvásárolhatónál. Egyes vélemények szerint nem kizárt, hogy maguk az IBM szabadalmaztatta új fényelemek – előállítási módjuk révén – akár a jelenlegiek árának századrészébe kerülnek majd.
Az IBM Yorktown-i, T. J. Watsonról elnevezett kutatási központjában kidolgozott eljárás lényege, hogy fényelemeket a most felhasználtaknál sokkal hozzáférhetőbb anyagokból állítják elő. Ezek az egyszerű alapanyagok – a réz, az ón, a horgany, a szelén és a kén – bőséggel rendelkezésre állnak, és belőlük folyadékos, iszapolási eljárással nyerhető (vegyíthető) a legolcsóbb fényhasznosító anyag. Az eddig igénybe vett kadmium mérgező, az indium és a tellúr ritka, előállításukhoz, felhordásukhoz pedig vákuum, légritka tér szükséges, és ezért is nagyon drágák.
A kutatóközpont beszámolója szerint már a bővebben, könnyebben és olcsóbban hozzáférhető új anyagok felhasználási technológiáját is kidolgozták. Azok igen vékony rétegben, szinte filmként felhordhatók – szórással, nyomtatással vagy pergetéssel.
Másutt a fényelemek felületének hullámosra vagy kis gömbökbe formázásával is foglalkoznak. Az alakzatok a fényt nemcsak felfogják, de a fényvisszaverő prizmákhoz hasonlóan terítik is.
