Tech

Szegedy Balázs: Lángba boríthatja az utcákat a most zajló technológiai forradalom

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Alapjaiban változtathatja meg a technológia fejlődése az általunk ismert világot – akár éveken belül, ami példátlan kihívások elé állíthatja az emberiséget. Vajon készek leszünk szembenézni velük? Erre a kérdésre kerestük a választ Szegedy Balázs matematikus segítségével, akivel arról is beszélgettünk, mi lesz az emberrel, ha már minden feladatot más végez el helyette, miért boríthatja lángba az utcákat a technológiai forradalom, illetve miképp válhat az ember hangyává a mesterséges intelligenciához képest.

Hiába használjuk lassan életünk minden területén, máig nem igazán értjük, hogyan és miért működik a mesterséges intelligencia, ám magyar kutatók közelebb vihetnek a titok megértéséhez. Szegedy Balázst, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorát az 1980-as évek óta foglalkoztatják a neurális hálózatok, jelenleg az intézet Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportját vezeti. Csapatának célja, hogy megértsék, miként üzemelnek ezek a hálózatok, és hogyan lehet azokat az emberiség szolgálatába állítani.

*

A kutatócsoportja nemrég nagy áttörést ért el a mesterséges intelligencia megértésével kapcsolatban, mire sikerült rájönniük?

Azok a nagy nyelvi modellek, amelyeket például a ChatGPT-ben is használunk, úgynevezett neurális hálózatokon alapulnak. Ezek hosszú tanítási folyamat eredményeként létrejött, óriási nagy struktúrák, ezért a működésüket nehéz megérteni vagy leírni.

Mikor a nagy nyelvi modellek azt az információt kapják, hogy „Michael Jordan játszik”, az egy reláció, amiről megérti, a kosárlabdázásra vonatkozik. A kutatócsoport most annak feltárása felé tett nagy lépést, miként kezelik ezeket a relációkat a neurális hálózatok.

Varga Jennifer / 24.hu

Mit jelent pontosan az, hogy neurális hálózat, hogyan kell elképzelni egy ilyen szerkezetet?

Az emberi agy mintájára alkotott matematikai modellekről van szó, amelyeket számítógépeken szimulálnak. Az emberi agy sokmilliárd idegsejtből, neuronból áll, ezek kapcsolatot építenek ki egymással, a mesterséges neurális hálózatok ezt modellezik valamelyest, bár mára jelentősen eltávolodtak az emberi agy működésétől. Fontos különbség például, hogy a mesterséges neuronok nem egyszerű impulzusokat, hanem számokat küldenek egymásnak.

Mindenesetre ezek a hálózatok tudnak tanulni, ami valódi csoda, máig kérdés, miért képesek erre.

Hogyan lehetséges, hogy alkottunk valamit, aminek ennyire nem értjük a működését?

A cikk tartalmából

A folytatásban többek között arról is szó esik,

  • milyen áttörtést értek el magyar kutatók,
  • hogyan alkothatott olyasmit az ember, amit nem ért,
  • mi történhet, ha a gépek szuperintelligenssé válnak,
  • miért veszítheti el az emberiség a létezése egyik legfontosabb dimenzióját,
  • mi végre lesz az ember a világon, ha már minden feladatát más végzi el helyette,
  • illetve miért lehetetlen megfékezni a mesterséges intelligencia fejlődését.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik