Hiába használjuk lassan életünk minden területén, máig nem igazán értjük, hogyan és miért működik a mesterséges intelligencia, ám magyar kutatók közelebb vihetnek a titok megértéséhez. Szegedy Balázst, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorát az 1980-as évek óta foglalkoztatják a neurális hálózatok, jelenleg az intézet Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportját vezeti. Csapatának célja, hogy megértsék, miként üzemelnek ezek a hálózatok, és hogyan lehet azokat az emberiség szolgálatába állítani.
*
A kutatócsoportja nemrég nagy áttörést ért el a mesterséges intelligencia megértésével kapcsolatban, mire sikerült rájönniük?
Azok a nagy nyelvi modellek, amelyeket például a ChatGPT-ben is használunk, úgynevezett neurális hálózatokon alapulnak. Ezek hosszú tanítási folyamat eredményeként létrejött, óriási nagy struktúrák, ezért a működésüket nehéz megérteni vagy leírni.
Mikor a nagy nyelvi modellek azt az információt kapják, hogy „Michael Jordan játszik”, az egy reláció, amiről megérti, a kosárlabdázásra vonatkozik. A kutatócsoport most annak feltárása felé tett nagy lépést, miként kezelik ezeket a relációkat a neurális hálózatok.

Mit jelent pontosan az, hogy neurális hálózat, hogyan kell elképzelni egy ilyen szerkezetet?
Az emberi agy mintájára alkotott matematikai modellekről van szó, amelyeket számítógépeken szimulálnak. Az emberi agy sokmilliárd idegsejtből, neuronból áll, ezek kapcsolatot építenek ki egymással, a mesterséges neurális hálózatok ezt modellezik valamelyest, bár mára jelentősen eltávolodtak az emberi agy működésétől. Fontos különbség például, hogy a mesterséges neuronok nem egyszerű impulzusokat, hanem számokat küldenek egymásnak.
Mindenesetre ezek a hálózatok tudnak tanulni, ami valódi csoda, máig kérdés, miért képesek erre.
Hogyan lehetséges, hogy alkottunk valamit, aminek ennyire nem értjük a működését?
