Egy friss tanulmány megerősíti, hogy ősi üstökösök hozhatták el a Földre az élet kialakulásához szükséges szerves molekulákat – írja a Live Science. A szakértők a Hajabusza-2 japán űrszonda által a Ryugu aszteroidáról elhozott mintákat elemezték, nem ez az első alkalom, amikor a kisbolygó anyagainak vizsgálata izgalmas eredményeket hoz.
A Ryugu, hivatalos nevén (162173) Ryugu, egy 870 méter átmérőjű, Föld-közeli aszteroida, amelynek nincs légköre. Ez azt jelenti, hogy felszíne közvetlenül ki van téve a világűrnek, és bolygóközi port gyűjthet.
A szakértők most 5-20 mikrométeres olvadékdarabokat találtak, amelyek akkor alakultak ki, amikor üstököspor csapódott a Ryugunak. Az olvadékon belül a kutatók a primitív szerves anyaghoz hasonló, apró, széntartalmú molekulákat detektáltak.
Ezek a szerves anyagok az élet apró magvai lehetnek, amelyek egykor az űrből kerültek a Földre
– mondta Macumoto Megumi, a Tóhokui Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
Az üstökösök általában széles pályán keringenek a Nap körül, ami azt jelenti, hogy idejük nagy részét a Naprendszer fagyos, külső peremén töltik. Amikor azonban a Naprendszer belsejébe érkeznek, a napsugárzás felmelegíti a belső, jeges belsejüket. Ennek hatására az anyag gázzá alakul.
Ahogy a gáz kiáramlik az üstökösből, magával ragadja az objektum felszíni anyagának egy részét. Ez amellett, hogy létrehozza az objektumok jellegzetes csóváját és kómáját, üstökösport is hátrahagy. Amikor bolygónk áthalad ezeken a parányi törmelékeken, meteorhullás jelentkezik.
Az üstökösök anyaga sokkal nagyobb valószínűséggel jut el olyan égitestek felszínére, amelyeknek nincsen légköre. Ilyen a Ryugu, amelynek vizsgálata segíthet jobban megérteni a korai Naprendszer körülményeit.
Üstökösporral ütközött az aszteroida
A most leírt olvadékdarabok akkor jöttek létre, amikor a felszín anyaga üstökösporral ütközött. A becsapódás hőjétől a két anyag felmelegedett, összekeveredett, majd lehűlt.
A szivacsos, széntartalmú anyagok kémiailag különböznek az üstökösök anyagában általában megtalálható szerves molekuláktól, mivel hiányzik belőlük az oxigén és a nitrogén. Az eredmények ennek ellenére segíthetnek megérteni az anyag formálódását.
„Azt javasoljuk, hogy a szénalapú anyagok az üstökösök szerves anyagából alakultak ki az illékony anyagok, például a nitrogén és az oxigén elpárolgása révén a becsapódás okozta felmelegedés során” – nyilatkozta Macumoto. A szakértő szerint ez arra utal, hogy az üstökösökből származó anyag a külső Naprendszerből került a Föld közeli régióba.
A mintákban olyan apró üregek is megtalálhatóak, amelyek akkor keletkeztek, amikor a becsapódások vízgőzt szabadítottak fel. Az eredmények alapján az olvadékdarabok főként szilikátüvegekből állnak, amelyekben üregek és apró, gömb alakú vas-szulfidok zárványai vannak. A kémiai összetétel azt sugallja, hogy a Ryugu vizes szilikátjai keveredtek üstökösporral.
Macumotóék azt tervezik, hogy folytatják az aszteroidáról származó minták elemzését abban a reményben, hogy további olvadékokat találhatnak. Az ilyen típusú vizsgálatok betekintést nyújtanak abba, hogy miként mozogtak az űrben a szerves molekulák az élet kialakulása előtt.
