Tech
ILLUSTRATION - A young man holds a smartphone displaying an erotic photo of a young woman in Hanover, Germany, 31 October 2013. Many headmasters from Cloppenburg have warned parents against the new trend of 'sexting', an act of sending sexually suggestive photographs between mobile phones or upload them to social networks. Photo: JULIAN STRATENSCHULTE

A pornó napjaink első számú szexuális felvilágosító eszköze

24.hu
24.hu

2017. 11. 03. 14:52

A 46 országból több mint 100 tagot tömörítő WAVE Hálózat (Women Against Violence Europe) idén Budapesten tartotta éves konferenciáját, a NANE Egyesülettel együttműködésben. A számos nemzetközi és hazai szakértőt felvonultató rendezvénynek többek között a pornográf tartalmak visszaszorítása, a digitális világ csapdái és párkapcsolati erőszak által érintett gyerekek védelme voltak a fókuszpontjai.
Korábban a témában:

Pornográf tartalmak

Szembe kell néznünk azzal, hogy a pornó napjaink első számú szexuális felvilágosító eszköze lett világszerte. Az internet körülbelül 36 százaléka pornográfia. Minden másodpercben 3000 dollár folyik be a pornóiparba, több kattintást generál mint a Netflix, Twitter és Amazon együttesen.

Halász Sári, a Patent Egyesület munkatársa hangsúlyozta, hogy a legnépszerűbb pornójelenetek több mint 88 százaléka erőszakos cselekedetet is tartalmaz, a jelenetek 70 százalékban az erőszaktevő férfi, míg az áldozat 94 százaléka nő, az interneten megtalálható pornó 20 százaléka pedig gyermekek ellen elkövetett szexuális visszaélés.

Mivel a fiatal fiúk nagy része kutatások szerint 9-11 éves korában lát először pornót, így már nagyon korán találkoznak erőszakos erotizált tartalmakkal, miközben a kulturális közeg hamis, hiperszexualizált képet közvetít a nőkről és férfiakról.

Ezeket a hatásokat csakis a gyerekek folyamatos, a közoktatásba is beépített felvilágosításával, valamint a pornográf tartalmak visszaszorításával lehet mérsékelni.

Digitális erőszak

Az erőszak típusai drasztikusan megváltoztak az elmúlt 10 évben. Az online erőszak elkövetője pár kattintásra van csupán áldozatától. Folyamatosan alakulnak ki újabb és újabb bűncselekményformák. A cél minden esetben ugyanaz: az erőszak célpontjának megalázása, megszégyenítése, elhallgattatása

– emelte ki a 19. WAVE konferencián Katie Ghose, a Women’s Aid UK igazgatója.

A szervezet 2013-ban több mint 300 családon belüli erőszakot túlélő nővel végzett kutatást. A megkérdezettek több mint fele számolt be online erőszakról, ami a kapcsolatból történő kilépéskor csak még erősebbé vált. A bántalmazó sok esetben az áldozat hiteltelenítésével és ellehetetlenítésével próbálta a bántalmazást átvinni az online térbe.

A kutatásban részt vett nők kiemelték, hogy a bántalmazás negatív hatását tovább fokozza a környezet és a döntéshozók közönye. A felnőtt lakosság egy jelentős része ugyanis még mindig nem veszi elég komolyan az online erőszakot, és ezáltal – akár akaratlanul is – a bántalmazót támogatja.

A megoldás a szakértők szerint egy új társadalmi konszenzusban keresendő, mely kimondja, hogy az online erőszak teljességgel elítélendő. Az áldozat megsegítése és a bántalmazás megakadályozása pedig a döntéshozóktól egészen az internetes fejlesztőkig számos területen elérendő és támogatandó cél.

Kényszerláthatás

A gyerekeknek van hangja, a nőknek van hangja – csak kell valaki, aki meghallja őket

– emelte ki a konferencián dr. Wirth Judit, a NANE jogi szakértője.

A szakértő mesélt aNANE Egyesület által végzett magyar kutatásról, amely a párkapcsolatok megszűnésekor fellépő, szülői felügyelettel és kapcsolattartással összefüggő problémák feltérképezését tűzte ki célul.

A 30 mélyinterjú és egy közel 600 érintett által kitöltött kérdőív eredményei azt mutatták, hogy egy bántalmazó kapcsolatból kilépő nőnek minimális esélye (3%) van arra, hogy problémamentesen rendeződjön a gyermek(ek) szülői felügyelete és a kapcsolattartás az apával.

A nők 71 százaléka arról számolt be, hogy volt partnere számára a kapcsolattartás lehetőséget ad további bántalmazásra, ami a gyerekekre is hatással van. A kényszerláthatás (vagyis amikor a gyereket és az anyát a hatóságok arra kényszerítik, hogy a bántalmazó apával találkozzanak) időszakai alatt a gyerekek nem egyszer elkezdték fizikai betegség tüneteit produkálni, az anyát ennek ellenére jogilag továbbra is kötelezték a láthatás betartására.

Ma Magyarországon becslések szerint gyerekek tízezreit kényszerítik akaratuk ellenére a hatóságok a bántalmazó szülővel történő kapcsolattartásra. Ez egyike a nők és gyermekek ellen alkalmazott leggyakoribb intézményes erőszakfajtának

– tette hozzá a szakértő.

Isztambuli Egyezmény

Rosa Logar, az Isztambuli Egyezmény végrehajtását ellenőrző GREVIO Bizottság első alelnöke és a WAVE Hálózat elnöke az Egyezmény ratifikálásnak jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Az Isztambuli Egyezmény az első olyan európai jogi eszköz, amely átfogó keretet hoz létre a nők védelmére az erőszak minden formájával szemben. Célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők felelősségre vonása. Az egyezményt eddig 25 ország ratifikálta, köztük legutóbb Németország.

Magyarország 2014 márciusában írta alá az egyezményt, a ratifikációra azóta sem került sor hazánkban. Rosa Logar a ratifikációt a család védelmére hivatkozva ellenzőknek azt üzente:

A családoknak a családon belüli erőszak árt és nem az Isztambuli Egyezmény.

Kiemelt kép: Getty Images Hungary

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.