A világ internetezői legalább annyira megsértődnek mindenen, mint amennyire örülnek ugyanezen dolgoknak – aki pedig nem érti ezt a mondatot, örüljön, mert sosem olvasott át cikkhez fűződő kommenteket több oldal hosszan. Az Instagram ikonváltását legalább annyian kommentelték fröcsögő szakmai vagy félszakmai dühvel, mint a Facebook üzenőfalának folyamatos változását, de a nyomtatott sajtóban történő változtatásokat is hasonlóan ócsárolják, elég csak a New York Times új helyesírási / stilisztikai döntéseinek fogadtatására gondolni.
Az amerikai AP hírügynökség már kora áprilisban leszokott az Internetről az internet javára, nyilatkozta Thomas Kent, a hírügynökség egyik szerkesztője. Ez tehát azt jelenti, hogy a régebben tulajdonnévként, nagybetűvel használt fogalom tényleg köznevesül. A szakértő szerint az internet szó (és maga az internet is persze) annyira elterjedt, mindennapos dolog lett, mint az elektromosság vagy a telefon, a szó maga igazából sosem volt tulajdonnév, jogilag pedig sosem volt védett márkanév, úgyhogy gazdasági érdek sem fűződik ahhoz, hogy nagybetűvel írják. Az egyetlen igazi magyarázat a nagybetűs írás mellett csak az volt, hogy a szó meglehetősen újnak számított még. (Kérdés, hogy honnan kezdjük el az internet kezdetét számítani: 1969-től, amikor a hidegháborús paranoia miatti adatbiztonság miatt lefejlesztették az ARPANET hálózatot és stabilan átmentek az első adatcsomagok a gépek között, mondjuk 1982-től, amikor a TCP/IP protokoll született vagy éppenséggel 1985-től, amikor az első .com domaineket regisztrálták?)
Jill Taylor, a NYT szerkesztője hozzátette: a kisbetűzés egyáltalán nem a cikk- és szövegírókat fogja megzavarni, akik fél életüket amúgy is online töltik, hanem a nyelvtanra túlérzékeny olvasókat és kommentezőket, akik időről időre mindent jobban tudnak. Kent hozzátette: a nagybetűző olvasóknál érdekes módon megfigyelhető, hogy az internet koncepcióját úgy közelítik meg, mintha az egy fizikai hely lenne, amit emiatt természetesen nagybetűvel kellene kezdenünk. Igaz, ez az idősebb generációnál figyelhető meg főként: a fiatalok számára legalább annyira természetes az internet, mint a víz, a levegő vagy a Tumblrről végtelenül folyó macskavideók. Ugyanez a változás azonban azt is jelenti, hogy egyes szinonimáktól teljesen megszabadul az amerikai kanonizált nyelv, ilyen például „a net” is, mivel nemcsak idejétmúlt a szerkesztők szerint, hanem kevésbé hangzik emberinek. A magyar nyelvhasználat pedig erre is csak biccent, nálunk úgyis ezerféleképpen használják már az internet írásmódját, nagy és kis i betűvel egyaránt, és igen, még mindig leírják néha a világháló, valamint az információs szupersztráda kifejezést is.
