Az egyre gyorsabb és gyorsabb processzorok mellett egyre nagyobb és nagyobb kapacitású adattároló eszközök születnek, ami kész szerencse, hiszen az informatika helyigénye is egyre nagyobb – gondoljunk csak a nem túl távoli múltra, mikor egy Windows elfért egy floppyn és eszünkbe sem jutott a HD minőségű videó lehetősége.
Az adattárolás egyik innovatív szereplője a Karlsruhei Technológiai Intézet. Év elején még a lazac spermájába költöztették volna a bájtokat, most pedig egy olyan megoldással rukkoltak elő, melyben egyetlen – igaz, egy 51 másik atomból álló molekulába beágyazott – mágneses atom segítségével tároltak el egy bitet. Összehasonlításképp egy hagyományos merevlemezen átlagosan nagyjából hárommillió atomon fér el egy bit – a különbség tehát majdnem hatvanezerszeres.
Persze attól még messze vagyunk, hogy a jelenleg használatosnál hatvanezerszer kisebb adattároló eszközök jelenjenek meg, hiszen a beolvasáshoz az egyes mágneses atomok állapotáról külön-külön is ismeretekkel kell rendelkezzünk, ami szintúgy helyet foglal. Az azonban reálisnak tűnik, hogy az ötletet felhasználva akár egy nagyságrenddel kisebb – vagy, ami valószínűbb: azonos méretű, de jelentősen nagyobb tárkapacitású – eszközökre számíthatunk a közeljövőben.
