Magyarországon az idén várhatóan 90-92 ezer új autó talál gazdára - a tavalyi csaknem 80 ezernél 12-14 százalékkal több. Változatlanul a kis kocsik, illetve az alsó közép kategória négykerekűi a legnépszerűbbek. Az új Opel Astra és a negyedik osztályos Volkswagen Golf megjelenésével várhatóan az alsó közép aránya növekszik majd.
Hetilap: Gazdaság
A neves autógyártók holdudvarába tartozó beszállítók közül egyre több követi Magyarországra is nagy megrendelőjét. Ez azt is jelenti, hogy a magyar cégeknek igazi világversenyben kell nyerni ahhoz, hogy szállítási szerződést köthessenek az autógyárakkal. Éppen e versenyhátrány leküzdésére hirdette meg az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) a beszállítói célprogramot, amellyel a hazai vállalkozások integrálódását támogatja.
Ha valami igazán változatlannak tűnik Magyarországon, akkor az az egészségügy finanszírozási helyzete: évek óta ugyanazon gondokról kell hírt adni. A megoldásra pedig úgy tűnik, egyelőre várni kell, hiszen mind ez idáig meggyőző reformkoncepció nem került napvilágra.
Mindenki egyetért abban, hogy a munkanélküliség az Európai Unio legsúlyosabb gazdasági problémája. Mintegy 18 millió ember állástalan, és az átlagos munkanélküliségi ráta 10,6 százalék. A legfrissebb adat Németországban 11,5, Franciaországban és Spanyolországban 12,1, illetve 20,3 százalék. Több nő van munka nélkül, mint férfi. Az ifjúsági munkanélküliség kétszerese az átlagnak. Majdnem 6 millió ember több mint két éve nem talál állást magának.
A hazai gyártók komolyan vették a legalább tízszázalékos növekedést jelző piaci előrejelzéseket. Kivétel nélkül több autó előállítására készülnek, s az idei első két hónap adatai alapján ezzel a forgalom is összhangban van.
A magyar gazdaság növekedését látva többet várt a három energetikai társaság többségi tulajdonosa, a Rajna-Vesztfáliai Villamos Művek (RWE) és a Baden-Württembergi Villamos Művek (EnBW AG) alkotta konzorcium. Az ágazat privatizálásakor a legnagyobb tőkét - egymilliárd márkát - befektető konzorcium itteni leányvállalatának ügyvezető igazgatóját, Hermann Lüschent kérdeztük eddigi tapasztalatairól.
Az energiaiparban koncentrálódik a legtöbb tőke, évente 900-1000 milliárd forintos bevétellel gazdálkodnak a szektor cégei. Az energetika szabályozása mára nagyrészt unió-komformmá vált: a tevékenységet szabályozó törvények mindegyike 1990 után készült - már az uniós direktívák figyelembevételével. Az elmúlt két-három évben egy sokszínű, külföldi tulajdonosokkal tarkított iparág jött létre. A folytatásban a monopóliumok lebontása, a tőzsdére vite
A gabonatermelők, kereskedők szerint vészesen sok, akár 800 ezer tonna óbúzakészlet maradhat aratásra. Ám nem csak az új termés elhelyezése okoz majd gondot a félig tele raktárakban. A több mint egy éve lekötött pénz hiányzik a gazdálkodáshoz, ami zavarokat okoz a termesztés finanszírozásában. A szaktárca illetékese szerint azonban van arra esély, hogy Péter-Pálig elfogy a búza, s csak a szükséges negyedmillió tonna áthúzódó készlet marad.
MILLIÓ FORINT Gázszolgáltatók Távhőszolgáltató Erőművek Olajkereskedők PB-kereskedők Forrás: IM Céginformációs Szolgálat, cégközlések, TOPP 200 Rang- sor* A cég neve Értékesítés nettó árbevétele Üzemi eredmény Adózás előtti eredmény Mérleg szerinti eredmény Saját tőke 1995. 1996. 1997. 1995. 1996. 1997. 1995. 1996. 1997. 1995. 1996. 1997. 1995. 1996. 1997. 1. MVM Rt. 123 726 178 599 239 [...]
Japán eddigi történelmének legnagyobb összegű gazdaságösztönző csomagjáról határozott a múlt héten a kormánypárt. Az értéktőzsde és a pénzpiac is árfolyam-emelkedéssel fogadta a tervet, még ha az - mint várható volt - nem is tartalmaz jelentős adócsökkentéseket.
Kétszázezer közalkalmazott elbocsátását helyezte kilátásba az ügyvezető orosz kormány pénzügyminiszter-helyettese. Borisz Jelcin elnök, aki provokációnak minősítette az elképzelést, a hét végén az ügyvezető miniszterelnököt, Szergej Kirijenkót nevezte meg hivatalos jelöltjeként a kormányfői posztra. Az Állami Dumának április 3-án kell szavaznia a jelöltről.
A lengyel kormányfő szerint az uniós csatlakozásra vonatkozó dokumentumok "bizalmas" jellegűek, és nem lehetnek nyilvános vita tárgyai. Jerzy Buzek ezzel Aleksander Kwasniewski államfő azon kijelentésére reagált, miszerint a lengyel kormány nem készült fel az Európai Unióval (EU) megkezdődő tárgyalásokra.
A súlyos román kormányválság kellős közepén a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb országjelentésében alapjában véve dicséri az egy éve megkezdett román reform és stabilizációs program lépéseit. A szakértők nyomatékosan óvnak attól, hogy a program végrehajtása lassuljon; szerintük a sokkterápiának nincs alternatívája.
Az OECD által leírt alkalmazkodási válságot a román Országos Statisztikai Bizottság mostanság közzétett 1997-es éves előzetes adatai is megerősítik. E szerint tavaly a GDP reálértéken 6,6 százalékkal esett. Az ipari termelés 5,9 százalékkal csökkent az előző évi 9,9 százalékos növekedés után. A mezőgazdasági produkció 3,1 százalékkal, a beruházások pedig – az előző évi 4,5 százalékos [...]
Sokan és sokat beszélnek mostanában az egészségügy privatizációjáról, ám az még kevésbé ismert, hogy milyen szempontok figyelembevételével történik az egészségügyi szolgáltatók magánosítása. Mindenesetre a népjóléti tárca már kidolgozta a maga koncepcióját.
A kormány a környezetterhelési díj bevezetését tervezi. A "szennyező fizet" elvén alapuló adó jellegű elvonás - amelynek fokozatosan emelkedő bevétele a környezetvédelmi intézkedések finanszírozását szolgálná - a kalkulációk szerint az első évben 8,0-12,5 milliárd forintot hozhat a szaktárca konyhájára. A díj bevezetése azonban meglehetősen nagy ellenkezést vált ki az érintettek részéről.
Az OTP Bank Rt. konzorciumot hoz létre a Központi Honvéd Kórház privatizálására, mi több, a szerződést valószínűleg már e héten aláírják a Honvédelmi Minisztériummal. A megállapodás értelmében a konzorcium folytatja majd a kórháznál már megkezdett, illetve tervezett fejlesztéseket. A beruházás összege 20-25 milliárd forint, amiért cserébe a konzorcium, valamint a csatlakozó befektetők összesen 51 százalékos [...]
A hazai gazdasági bűnperek krónikájának egyik legfontosabb tanulsága, hogy a rendszerváltást követő új helyzetben sem a törvényhozás, sem pedig az igazságszolgáltatás nem volt képes naprakészen követni a gazdasági élet változásait. Egyébiránt az efféle nemkívánatos tevékenységet a jelek szerint elsősorban nem a büntetőjog, hanem a gazdasági jog eszközeivel kell megakadályozni. Bár kiskapuk, joghézagok léteztek a hetvenes-nyolcvanas [...]
Alapvető követelmény, hogy “gazdaságvédelmi tevékenység” közben indokolatlanul ne avatkozzanak be a gazdasági és piaci folyamatokba – vélekedik Princz Ferenc, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) osztályvezetője. Fontos, hogy ne sérüljön a tulajdonosi autonómia, ám gyorsan reagáljanak a gazdasági bűnözésre utaló jelenségekre. A módszerek között kiemelt helyet foglal el a bűnügyi hírszerzői tevékenység, s ezen belül is [...]
Miután a szociáldemokrata Schröder fellépésével nyitott kérdéssé vált Helmuth Kohl német kancellár politikai jövője a szeptemberi választásokon, új megvilágításban vetődött fel a német-francia viszony problematikája is. Ennek sorsdöntő gazdasági vetülete van, hiszen a "két szomszédvár" kapcsolatrendszere és gazdasági együttműködése az Európai Unió jövőjének a kulcsa is.
MÁSODIK SZAKASZ Forrás: Figyelő Tüzelőanyag Kapacitás (megawatt) Arány (százalék) ELSŐ SZAKASZ Gáz 3261,0 62,18 Inert gáz 86,2 1,64 Barnaszén 385,0 7,34 Kőszén 455,0 8,67 Hazai barnaszén-import kőszén 770,0 14,68 Olaj 71,2 1,36 Petrolkoksz-import feketeszén 151,2 2,88 Geotermikus 65,0 1,25 Első szakasz összesen 5244,6 100,00 Import feketeszén 4200,0 51,31 Nukleáris 2480,0 30,30 Petrolkoksz 205,0 2,51 Saját [...]
A japán pénzügyminiszter januári lemondása után távozott a Bank of Japan kormányzója is. Mindez kivételesen rossz pillanatban történik: a gazdaság kibillent, a márciusban befejeződő pénzügyi évben alig várható növekedés, s nehéz időszakot él át a részvénypiac is.
Az angliai Yorkban találkoztak a hét végén az Európai Unió (EU) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei. A megbeszéléseken szó esett a közösség kibővítéséről, míg a másik fontos téma az euró volt.
A japán kormány március 20-án kinevezte Hajami Maszarut a központi bank kormányzójává, Fudzsivara Szakuját pedig első helyettesévé. A 72 éves Hajami a Keizai Dojukai vállalkozói szervezet elnöke volt korábban, a 61 éves Fudzsivara pedig a Jiji Press japán gazdasági hírügynökség szemleírójaként dolgozott. A kormány elsődleges elvárása velük szemben az, hogy szerezzék vissza a Bank of [...]
