fidesz

Magyar Péter felidézte, hogy a katonai túlerő leverhette a forradalmat és kivégezhette a mártírokat, de az összefogás élményét nem vehette el.

Magyar Péter Albert Camus gondolatát idézte, mely szerint Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármely nép.

A betört kirakatok mögött érintetlenül ott maradtak az értékek, az ékszerek, az utcák sarkára kitett ládákban ott gyűlt a forint.

Magyar Péter felidézte, hogy Nagy Imre a Kossuth térről beszélt a tömeghez, majd utalt az október 25-i véres csütörtökre és a vidéki sortüzekre.

A kormányfő beszédében felidézte, hogy hetven évvel ezelőtt egyetemisták, munkások és pesti fiatalok milliói írtak világtörténelmet a fővárosban és az országban.

A Gripenek után Magyar Péter üdvözölte a határon inneni és túli magyarokat, valamint az Európából és a nagyvilágból érkezett államfőket, miniszterelnököket és európai vezetőket, akik a magyar szabadság 70.

Elhúztak a gépek a tér felett, piros-fehér-zöld füstöt húzva maguk után, és rögtön érkezik is a miniszterelnök.

Szalai Adrián kijelentette, hogy a Kossuth tér a magyar szabadság jelképe, ahol 1956-ban sortűz dördült, 1989-ben pedig kikiáltották a köztársaságot.

Szalai Adrián beszédében felidézte, hogy 1956-ban Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is szolidaritást vállaltak a magyarok a budapesti forradalommal.

Szalai Adrián, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium felvidéki diákja ünnepi beszédében felidézte, hogy hetven éve a magyar nép fellázadt az elnyomás ellen.

Kezdetét vette a Kossuth téri ünnepség, Áder Jánoshoz hasonlóan itt is Márai Sándorral indítanak, Bíró Panna Dominika szavalja el a Mennyből az angyalt.

Villamosból ezt nem volt nehéz megugrani, az egész város tele van velük.

Schmidt Mária összegzésként kijelentette, hogy az 1956-os hősök megrengették a szovjet birodalmat és leleplezték a kommunizmust.

Konkrétan akkor, amikor Schmidt arról beszélt, hogy „át akarják alakítani a Terror Háza múzeumot” és „vitát akarnak kezdeményezni arról, a kommunizmusban ki volt a tettes és áldozat”.

Schmidt Mária kijelentette, hogy szükségünk van 1956 hőseire, akik az igazság győzelmének bizonyítékai.

Schmidt Mária ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az évtizedes megaláztatások, a nemzeti öntudat sárba tiprása és az elnyomás vált annyira fojtogatóvá, hogy a nemzet 1956 októberében az ellenállást választotta.

Már ha az ember szeret protokollérkezéseket nézni.

Sikerült szétválasztani a Bem tér mellett a Fidesz-szimpatizánsok kemény magját és az ellentüntetőket.

Az egykori NATO-elnök, jelenleg norvég pénzügyminiszter is ünnepi beszédet tartott a parlamentben, Stoltenberg kifejezte, mindig kivételes számára, amikor Magyarországra látogathat, de a mostani alkalom különleges jelentőséggel bír.

Bóka kritikával illette a Parlamentben tartott rendezvényt, mondván, hogy „ők inkább az olasz és lengyel barátaikkal ünnepelnek".

Az Európai Tanács elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hetven évvel ezelőtti forradalom megmutatta az egész világnak, ami nagyon alapvető a magyarokkal kapcsolatban: mélyen gyökerező vágyukat az önrendelkezés és a függetlenség iránt.

Rövid tapssal búcsúztatják.

Áder János bemutatta, hogy október 30-án megszűnt az egypártrendszer, Hruscsov pedig késznek mutatkozott a szovjet csapatok teljes kivonásáról tárgyalni.

Baka András után az Európai Bizottság elnöke foglalta el a pulpitustm, hogy megtartsa ünnepi beszédét a parlament díszülésén.