Medveczky Ilona nemrég a Best magazinnak adott interjút. Mint mondta, köszöni, jól van, a téli hideg sem szegi kedvét. A napjai jelentős részét a háza és a kertje körüli teendők teszik ki, ami nem is zavarja, hiszen az apja férfiasan nevelte, nem fél a munkától.
A nadrágot is minden kapcsolatomban én hordtam. Nem véletlen, hogy csak kilenc férfi tartozott hozzám
– mondta a lapnak, hozzátéve: az egyetlen igaz szerelme mindig is a tánc volt, most pedig a kutyái kapják tőle a legnagyobb szeretetet, akiknek boldogan főz is.
Aki rám néz, azt hiszi, éhen halok. Közben úgy tömnek a barátaim, mint egy kismalacot. Most is próbálom kiüríteni a hűtőt, hogy ne lássak benne semmit. Két kilóval több vagyok, mint szeretném. Mert ugye könnyű Katit táncba vinni! Egyáltalán nem vonom meg magamtól azt, ami ízlik. Éjjel tizenegykor esik a legjobban egy kis szalonna, lila hagyma, friss kenyér, utána meg jöhet egy pohárka pezsgő. Időnként feljön az én imádott barátnőm Hévízről, és süti nekem a lángost jó sok fokhagymával. Mindenevő vagyok. A zsíros kenyeret ugyanúgy szeretem, mint a libamájat vagy a kaviárt. Azt szoktam mondani: olyan leszek, mint a közeg, amely körbevesz.
Az egyedüllétet illetően a táncművész elárulta, egyáltalán nem kesereg: nagyon jól elvan a maga társaságában. Azt mondja, nem tud alkalmazkodni senkihez, főként nem a mai világhoz.
Úgy érzem, meg is engedhetem magamnak azt a luxust, hogy úgy éljem a hátralévő éveimet, ahogy nekem tetszik. Itt vagyok egy sokak által irigyelt, szép nagy villában. Nem vesz körül semmiféle pompa, de mindazért, ami gyönyörködtet, megdolgoztam, azt én teremtettem meg
– jelentette ki.
