Lajsz András közel két héttel ezelőtt számolt be arról, hogy öt infarktus és egy agyvérzés után újra sztrókot kapott. Akkor azt mondta, kórházban kezelik és sokat kell pihennie, de hamarosan hazaengedik.
A mixerlegenda most a Story magazinnak árulta el, hogy azóta hazatérhetett, a 66. születésnapját már otthon töltötte. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően hamar visszanyerte a beszédkészségét, és újra mozog minden végtagja. Elismeri viszont, hogy csupán egy hajszálon múlt az élete.
Sokkal jobban vagyok, köszönöm szépen az aggódást és az érdeklődést. Pihenek, regenerálódok, itthon vagyok. Nehezemre esik, de most a munkával is várok, még szigorúan pihennem kell egy kicsit. Rosszkor jött a baj, épp egy új kocsmát, amit később étteremmé alakítanék, terveztem nyitni Budapesten. Annak az ügyeit intézném, de mindenről le vagyok tiltva. Pihenek! A jövőben kevesebb töltött káposztát és több zöldséget fogyasztok majd, és jobban oda fogok figyelni magamra!
– jelentette ki.
Mint mondta, az elmúlt időszakban sokat dolgozott, aznap is fáradtnak és tompának érezte magát, amikor megtörtént a baj. A felesége éppen Németországban tartózkodott, így a mixer egyedül volt otthon. El is ájult, de azt hitte, pusztán fáradtság áll a háttérben, és ha alszik egy nagyot, jobban lesz.
Saját bevallása szerint nem emlékszik mindenre, ami az agyvérzés napján történt, de végül orvostanhallgató fia, Dominik sietett a segítségére. Miután telefonon nem tudta elérni az édesapját, hazament hozzá, ahol hamar felismerte a tüneteket.
Megjött a fiam, és azonnal orvoshoz akart vinni, mert a tünetek egyértelműek voltak. Hiába fogalmaztam meg magamban a szavakat, nem tudtam kimondani azokat, és nem működött se a jobb kezem, se a bal lábam. Azt mondja, hadakoztam ellene, így mentőt hívott. Milyen jól tette! Már másodszor mentette meg az életem. Amikor hátsófali infarktust kaptam, akkor is ő vitt kórházba
— mondta Lajsz.
A mixer a történtekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, kergetik egymást a halállal, mióta ugyanis a Pozsonyi úti étterme előtt megkapta az első infarktusát, mindig történik vele valami rossz.
A feleségemtől jól kikaptam, amiért nem mentem azonnal orvoshoz az ájulás után, de én tényleg nem hittem, hogy ekkora a baj. A legrosszabb az volt, hogy csak motyogni tudtam, és nem tudtam kifejezni magam. Bízom abban, ezzel véget ér a rossz szériám, és élhetek nyugodtan tovább. Valójában nem félek a jövőtől, ha menni kell, hát menni kell! Csak a nagyfőnök tudja, mikor akar elvinni, addig pedig teszem a dolgomat.
