Én úgy jártam, hogy a kapcsolatunk elején a párom nem dolgozott, rendszeresen meghívtam egy-két sörre, ha elmentünk valahova. Amikor már ő is dolgozott, a rózsaszín ködös időszakban elhalmozott ajándékkal. Viszont nála valami átfordult fejben, egyik napról a másikra rájöttem, hogy több ajándék itt már nem lesz. Ha kértem egy italt este –nem iszom egy kólánál többet –, megvette, de el is kérte az árát. Pár hónappal később rákérdeztem, mi ez a fordulat, amiből aztán veszekedés lett, hogy én őt pénztárcának hiszem. Kétszer annyit keres, mint én, láttam, hogy vett magának 50 ezer forint értékben játékot például. De Valentin napon vacsorára a legolcsóbb étterembe is nehezen akart elvinni, azt mondta szó szerint: »kiszámolom, telik-e rá«. Mit tegyek? Megértem, hogy ő keresi a saját pénzét, de én is meg szoktam lepni. Mégis, valahogy ezeket elfelejti. Vagy legalább mondta volna el, hogy zavarja, és nem így bunkó módon viselkedne, hogy még egy chips árát is elkéri. De amikor én vettem az ebédhez valót, mire hazaértem a szüleimtől, semmit nem hagyott belőle. Pedig mindössze négy órán át voltam távol.
Az olvasói levelet Andrea (ál)nevű olvasónktól kaptuk, részletesen láthatjuk, milyen érzelmi káosz lehet a pénzügyi helyzet körül, és mekkora problémát okozhat, ha valaki nem beszél arról, mi zavarja a kapcsolatban.
Mit lehet tenni?
A párkapcsolatok gyakori vitája lehet a pénz, ami a mindennapokban fontos szerepet tölt be az életünkben, hiszen állandóan jelen van az, hogy ki mit fizet, hogyan számoljuk el egymás közt, ki mennyit keres, hogyan osztjuk be a közös pénzt. Az idő múlásával egyre nagyobb szakadék lehet két ember közt a pénz miatt, leginkább azért, mert nem merték az elején megmondani egymásnak, mi lenne jó, mi zavaró a pénzkezelésében és nem ültek le egymással megbeszélni, ki, hogyan kezeli a pénzt. Más emberek vagyunk, mindannyian más példát láttunk a szüleinktől, más lehet a hozzáállásunk a pénzhez. Szerencsés, ha két olyan ember találkozik, akik hasonlóan kezelik a pénzt és ebben együtt tudnak működni, de sok esetben olyan emberek szeretnek egymásba, akik teljesen eltérő módon állnak hozzá az anyagiakhoz. A kezdődő szerelmi kapcsolatokban már az elején, az első félévben kiderül, mi okoz majd gondot később. A problémákról, arról, hogy mi zavaró éppen ezért érdemes már az elején megbeszélni, azonban érthető, ha ez elmarad: szeretnénk megfelelni a másiknak, szeretnénk a legjobb oldalunkat mutatni, és sokszor azt sem igazán tudjuk, hogyan hozzuk fel a kényesebb témákat. A gondok pedig csak gyűlnek, majd robbanásszerűen kitör, ahogy az olvasói levélben is láthatjuk az említett veszekedésben.
A pénzügyek kezelésében is ki lehet jelenteni, hogy többféle személyiségű ember létezik, az 1970-es évektől kezdve több kutató is foglalkozik folyamatosan a témával. (Akit érdekel ennek a pszichológiai háttere, ezen a linken talál egy egyetemi értekezést.) Van, aki aszkétának nevezhető a pénzügyeket illetően, van, aki költekezik, van, aki aggódik, van, aki kockázatvállaló magatartással áll a pénzhez, van, aki kerül minden kockázatot. Többfélék vagyunk, és nemcsak az számít, mit tanítottak nekünk a szüleink, nagyszüleink a pénz kezelésével kapcsolatban, hanem az is, mennyire van helyén az önismeretünk, milyen élettapasztalatot szereztünk eddig és mennyire félünk a pénztől, mert ilyen ember is létezik. Van, aki hatalmat akar a pénzzel, van, aki gyűjtögeti, van, aki a saját önállóságát látja benne. Mások vagyunk, és ez a különbözőség sokszor jó is lehet a párkapcsolatban, tanulhatunk egymástól az anyagiakat illetően.
Hiszen ha nem bízom a partneremben, azt gondolom, hogy átver, hogy csak le akar húzni, akkor feltételezhető, hogy azt se hiszem el, hogy a pénzen kívül lehet másért is szeretni. Ha mindent kifizettetek a másikkal, csakhogy borsot törjek az orra alá, hogy bizonyítsam neki, nekem van igazam, akkor olyan játszmát alakítok ki, amiben alá-felé rendelődhet valaki idővel, és minden arról szólhat, hogy kinek van igaza.
Olvasónk kérdésére a válasz az, hogy támadás, magyarázkodás és viták nélkül konkrét kérdésekkel forduljon a partneréhez, és egyeztessenek arról, kinek hogyan lenne jó. A hangsúly tehát nem azon van, hogy ki miben hibás vagy rossz, hanem azon, hogy hogyan lenne jó a partnere számára ahogy a pénzt kezelik. Olvasónk is kérdezze meg magától, hogyan lenne elégedett a közös költések elszámolásával. Az is jó megoldás lehet, hogy a közös kiadásoknál mindenki fizeti a saját fogyasztását, és a randikon meghívják egymást, de az is jó, ha mindketten beleadnak egy közös kasszába, és a randikat is abból fizetik, emellett megtartva a saját bankszámlaszámot és fizetést. Többféle alternatíva is létezik, éppen ezért érdemes határidőt kitűzni, és megnézni akár egy teljes hónapon át, mennyire működik az új rendszer vagy mennyire nem. Ha nem hatékony, akkor célszerű más módszerre váltani. A problémamegoldó hozzáállás, a türelem, a másik pénzügyi attitűdjének elfogadása segíthet a kapcsolaton. A pénz ugyan csak egy eszköz, de nagy hatalommal bíró eszköz, éppen ezért tudatosan célszerű hozzáállni a párkapcsolaton belül is.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Máté Csaba
