A „nátha” jól ismert tüneteivel jelentkező felső légúti megbetegedések szezonja nem véletlenül az őszi és a téli időszak: a hűvös, párás környezet segíti a vírusok terjedését, illetve testünk védelmi rendszere is sérülékenyebb. Amint a fűtött, meleg helyiségből kilépünk a szabadba, a belélegzett hideg levegő hirtelen szinte sokkolja a nyálkahártyákat. Felületük lehűl, csökken a teljesítményük, és ennyi elég is a kórokozók bejutásához.
Ezt követően valóságos harc indul a betolakodók és a védelmi erők között, amiről mi úgy szerzünk tudomást, hogy kialakul a náthának nevezett tünetegyüttes. A hőemelkedés, láz, gyakori tüsszögés, köhögés, orrdugulás és orrfolyás mind-mind immunrendszerünk harcának egy-egy eszköze. Maradjunk utóbbinál, az orrfolyásnál.
Kimossa a behatolót
Az emberi testet a vírusok és baktériumok számára áthatolhatatlan páncélként veszi körbe az egészséges bőr, az egyetlen, mindig nyitott kaput az orrnyílások jelentik. A védelem első vonala is itt található, a munka oroszlánrészét a nyálkahártyák végzik, eszközkészletük egyik fontos eleme pedig a váladéktermelés fokozása.
Ha meg akarjuk személyesíteni, úgy képzelhetjük el, ahogy Eger védői forró vízzel és olvadt szurokkal „mosták” le a vár faláról a felfelé kapaszkodó törököket.
Az orrváladék fehérjéket tartalmazó vizes anyag, ami normál esetben kellően tapadós ahhoz, hogy a nyálkahártyán maradjon, ám még elég folyékony a rendszeres ürüléshez. Szerepe a beszívott levegő nedvesítése és megszűrése az apró szennyeződésektől – ezek egyszerűen rátapadnak, csapdába esnek, majd időnként egy-egy alapos orrfújással távoznak.
A betegség elején színtelen, szagtalan, és szinte vízként folyik, később azonban sűrűvé, zöldes-sárgás színűvé válhat, amit már a benne található baktériumok okoznak.
Orrfolyás ellen
Megfázás esetén tehát az orrváladék fokozott mennyisége a kórokozók kimosását szolgálja, bármilyen kellemetlen is a betegnek, amikor percenként fúj tele egy zsebkendőt. Vigasztaljon a tudat, hogy minél bővebben folyik az orr, annál intenzívebben, gyorsabban távolítja el a kórokozókat, vagy allergia esetén az allergén anyagokat.
Ha viszont mindez kevés, a recept nélkül kapható orrfolyás elleni készítmények – általában orrcseppek, orrspray-k – mellett léteznek házi praktikák is.
A sós víz tisztítja az irritált orrjáratokat, a váladék folyósabb lesz, jobban ürül. Hasonló hatással jár, ha napi 3-4 alkalommal 10 percre gőz fölé hajolunk, adhatunk hozzá kevés mentolt vagy eukaliptusz-illóolajat. Az enyhén felmelegített és az orrba juttatott kevés mustárolaj antibiotikus és vírusellenes hatásánál fogva segít fékezni az orr szűnni nem akaró csepegését. Hasonlóan hat a kurkuma, belsőleg pedig a fokhagyma, a méz, a bazsalikom vagy a cayenne-bors.
Kérdés, hogy érdemes-e szervezetünk védelmi mechanizmusát gátolni, vagy az ember inkább „végigszenvedi” azt a pár napot nedves orral a mielőbbi gyógyulás érdekében. Egy sima nátha tünetei pár napig, legfeljebb egy bő hétig tart, az immunrendszer legyőzi a vírusokat. Amennyiben mégsem, netán a tünetek súlyosbodnak, érdemes orvoshoz fordulni, mert ott már jó eséllyel bakteriális felülfertőzésről van szó.
