Szórakozás

Már majdnem kétszáz éve imádjuk a Balatont

Szponzorált tartalom
Szponzorált tartalom

2018. 08. 06. 00:00

A balatoni retró és a századfordulós hangulat ma is árad a magyar tengerből. Az első nyaralókkal és a ‘60-as évek üdülőivel emlékezünk a múltra.

A Balaton újra fénykorát éli, már nem német turistákkal van tömve a strand, rengeteg magyar választja Horvátország helyett annak ellenére, hogy a Balaton rég nem tartozik a legolcsóbb választások közé. A környéket jó ideig elfelejtettük, a büfék üresen álltak, bezártak a hekkesek és palacsintázók, a kertmozikat szép lassan benőtte a zöld, a jól ismert színes spagettiszékek pedig lomtalanításra kerültek.

De menjünk vissza az időben egészen a 19. század végéig, amikor kezdett beindulni a balatoni élet. 1846-től járt gőzhajó a vízen, az 1890-es évektől pedig már nem csak Siófok és Füred között lehetett közlekedni, a nyaralók elhajózhattak Badacsonytomajba, Almádiba vagy Révfülöpről Boglárra. Ekkor viszont még nem kell virágzó, nyüzsgő partokra gondolni, a vasút csak a déli oldalt járta be, és a 20. század elején épült ki igazán az infrastruktúra.

Fotó: Fortepan

Siófok az egyik első olyan balatoni település volt a gyógyító Füred mellett, ahol a magyarok kikapcsolódtak a nyári hónapokban. 1866-ban például a Zala-Somogyi Közlönyben jelent meg egy hirdetés Balatontavi Fürdő Siófok címmel, és 1878-ban megépült a „Magyar Tenger” feliratú fürdőház is. A századfordulón már a budapesti nagypolgárság kedvelt találkozóhelye volt Siófok, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, ifj. Latabár Árpád vagy éppen Kabos Gyula is szívesen vonatozott le.

Majd ha a Balaton partjának minden alkalmas része kényelmes nyaralókkal lesz behintve, s ötvenezer fürdővendég helyett félmillió jön oda üdülni nyarankint: törekvésünk végére akkor jutunk el.

írta a század elején Eötvös Károly.

A második világháborúig óriási fejlődést látott a környék, Siófokhoz hasonlóan Zamárdiban 1913-ban alakult meg a Fürdőegyesület, az 1930-as években kiépült a nyaralóhely.

Fotó: Fortepan

A háború alatt nagy károkat szenvedett a Balaton, az újabb fejlődési hullám az 1960-as években kezdődött, tizenötezer különféle nyaraló épült, a vállalatok üdülőket vásároltak. Lassanként nemcsak a munkásosztály kempingezhetett a környéken, hanem a gazdagabbaknak is csábító lett a Balaton, az NSZK mellett már az NDK-ból is özönlöttek a turisták, gyakran itt találkoztak titokban a kelet- és nyugatnémetek. Elérkeztünk a zimmer frei-korszakba.

„A ‘70-es évek közepére a balatoni nyaralás természetessé válik. Alig akad család, ahol a munkahely, egy szomszéd vagy egy nagybácsi révén ne juthatnának el a szülők a gyerekekkel egy hétre Szemesre vagy Siófokra. 1978-ra nyilvánvalóvá válik, hogy a Balaton megtelt. A strandokon már reggel 9-kor elfogynak az árnyékos helyek, a tihanyi révnél végtelen kocsisorok állnak” – hangzik el a Papp Gábor Zsigmond Balaton retró című dokumentumfilmjében.

Fotó: Fortepan

Mindeközben táborok épültek, a zánkai úttörőparkot 1975. május 25-én adták át, éppen gyereknapon és maga Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost. Ma pedig a Kádár-korszak vagy éppen a századforduló villái adják a Balaton hangulatát, mind a két partnak megvan a maga bája: az északi a vadregényesebb, a déli az üdülősebb, családiasabb.

Kiemelt kép: Umann Kornél / Fortepan 

Szponzorált tartalom

A kikapcsolódás az együtt töltött időről szól, aminek kellemes kísérői a BB borok bárhol, bármikor. A cikket a BB Napos Oldal borcsalád támogatta.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.