50 éves férfi vagyok, 16 éve váltam el. Egy darabig nem akartam párt keresni, de egy idő után társkeresőkön próbálkoztam, az alábbi eredményekkel: aranyos vagyok, intelligens, kedves. Amint képet küldtem, azonnal kontakt vége, vagy a «csak barátkozzunk» szisztéma.
Olvasónk, Rudolf küldte csalódott hangvételű levelét, amiben arra panaszkodik, hogy igen nehezen talál magának társat. Mondhatni, a nőknek a külseje miatt nem kell, legalábbis ő ezzel szembesül a netes társkeresőkön. Nagy valószínűséggel nem ezzel van probléma, hiszen a kevésbé jó genetikai adottságú emberek is találnak társat, ha jó helyen keresgélik.
„Durvább esetben megkaptam, hogy olyan ronda vagyok, hogy bottal sem. Vagy hogy inkább magamhoz nyúlok, mint hozzád. Ezek után a társkeresést abbahagytam. Nem vagyok otthonülő, sajnálom magam típus. Kvízekre járok, íjászkodom, teljesítménytúrázom. A személyes tapasztalatok sem jobbak, vagy simán elküldenek, vagy a barátzóna van. Mindenre jó vagyok, séták, koncert, esti túra, egész éjszakás beszélgetés, de ha valamit még szeretnék, akkor tágra nyílt szemeket kapok, a kérdéssel: csak barátkozunk, nem?!
A külsőm olyan, amilyen. Rámenős bunkó sosem leszek. Ön szerint van kiút?”
Mit lehet tenni?
Az ötvenes korosztályban rengetegen keresnek partnert, olvasónk problémája, miszerint válása után nem talál magának társat, sajnos nem egyedi. Nőktől, férfiaktól is kapok leveleket amiatt, hogy milyen csalódásokat élnek meg a netes társkeresőkön, és hogy szemtől szemben sem könnyebb ma már ismerkedni. Nehéz helyzet, ha valaki tizen-, huszonéveket töltött házasságban, gyerek is született, a házasság nem működött, a válás mellett döntöttek, és szeretne boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatban élni valakivel. Természetes, hogy valakivel szeretnénk megosztani az életünket, ez minden korosztályban fontos kérdés.
Az ismerkedés helyszíneivel valamennyire szűrhetjük, hogy kikkel ismerkedjünk, olvasónk felsorolta, milyen helyekre jár azután, hogy feladta a társkeresők útvesztőit. A hobbijai azonban egytől egyig férfias tevékenységek, amik férfiaknak szólnak, így a helyszínen mindenképpen érdemes lenne kicsit változtatni: olyan helyeket kellene hobbiként keresni, ahol sok a nő, erre kiváló lenne a tánctanulás. Emellett a házibulikat is csak ajánlani lehet, akár saját, akár a barátok rendezik, minél többre el kell járni, hátha valaki valakijének a valakije lesz az, akivel megtaláljuk a közös hangot.
Arról is szót kell ejteni, mi is kell a nőnek. Sajnos ha a nők látják, hogy lehet, akkor képesek visszaélni a férfi érdeklődésével, és pusztán önbizalomnövelő haverként tartanak maguk mellett pasikat. Ahogy jön jobb lehetőség, lelépnek, és a kitartóan udvarló, mindent odaadó, kedves pasi hoppon marad. Nem kell mindent megadni a másiknak, nem kell azonnal válaszolni a levelekre, és a telefont sem kell azonnal felvenni: lehet, hogy a nők azt érzik, hogy csak azért barátkoznak velük, hogy abból mihamarabb szex legyen, csak azért kedves velük egy férfi. Emiatt a tévhit miatt is fontos a viselkedésen valamennyire változtatni, természetesen nem úgy, hogy bunkó üzemmódban közeledik a férfi a nőhöz.
Az olvasói levél tartalmában sok szó esik a külsőről, arról, hogy mások mit mondanak, hogyan véleményezik, ha meglátnak róla egy képet. Azt gondolom, hogy annyira mégsem rossz a helyzet, ha akad nő, aki átbeszélget egy egész éjszakát, aki túrázik az olvasónkkal és aki barátként fogadja a közeledését. Barátot is úgy választunk, ahogyan társat, az orrunk, a szaglásunk vezérel minket, és ennek is köze van a kémiához, csak kicsit máshogyan.
Nem utolsósorban, a barátság ahhoz is fontos, Dr. Rusz Edit szavait idézve, mert az a férfi, aki a lelkét birtokolja annak a nőnek, akit szeret, akit kíván, akit akar, és az ő lelkén, érzelmein képes hangszerként játszani, akkor örök szeretőként az a nő a férfié marad. Ez kell a szexhez, a szerelemhez, a boldog, harmonikus, hosszú párkapcsolathoz.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: 24.hu/Besenyei Violetta
