Galla Miklós közel két évtizede küzdött meg a halálos kórral, ám már évek óta tünetmentes.
“A legutóbbi viziten az orvos azt mondta, hogy „a beteg nem beteg”. Ennél nagyobb öröm nincs is! Félévente vérvételre, évente pedig tüdőröntgenre kell járnom, de minden eredményem tökéletes. Ezért már nem is félek a vizsgálatoktól. Bőven eltelt öt év azóta, hogy megállapították a betegséget, így orvosi értelemben is gyógyultnak számítok”
– mondta a Blikknek Galla, aki máig pontosan emlékszik, hogyan vette észre, hogy valami nincs rendben a testében.
“Fájdalmat éreztem, ezért orvoshoz fordultam, aki meg is mondta, hogy ki kell deríteni, mi a baj, ezért műteni kell. Két nappal később már operáltak is, ekkor kiderült, hogy rákom van, utána pedig két hónapig kemoterápiára jártam. Amikor ez történt, akkor nem is beszéltem róla, ezt azóta sem bántam meg, a kórházba is egyedül feküdtem be, ám három éve a Jé, Galla is ember! című önéletrajzi könyvemben terápiás jelleggel írtam erről. De ez a múlt, én pedig előre nézek…”
