Lovassági pisztolyokkal, kardokkal, korhű öltözékekkel, élethű viaszbábukkal és interaktív játékokkal is találkozhatnak a látogatók a megújult Pákozdi Csata Emlékkiállításon, ahol a kiállítóteret is felújították új világítással és szigeteléssel. A kiállítás a győztes csata politikai előzményeit, lefolyását, résztvevőit, fegyvereiket, felszerelésüket, egyenruhájukat mutatja be – írta meg a szekesfehervar.hu.
A Varga Tamás államtitkár kiemelte, hogy csak az első lépések történtek meg a múzeumi rendszer fejlesztésében, fontos feladat ezért “értő befogadóvá nevelni a fiatalokat”. A kormánybiztos emlékeztetett: annak érdekében, hogy a jövő nemzedékét befogadóvá neveljék, a Nemzeti Kulturális Alap több mint 100 millió forintos támogatásával elindították a Mozaik múzeum-népszerűsítő programot. A most még kísérleti szakaszában lévő programot ősztől mozgalommá szeretnék bővíteni. A cél, hogy minél több iskolás jusson el a magyar múzeumokba, így a hazai múzeumok, kiállítóhelyek látogatottsága növekedjen. A program többek között tematikus matricagyűjtő játékkal, reprezentatív kiadvánnyal és mobil applikációval próbálja múzeumba csábítani a fiatalokat.
Hermann Róbert történész, a Hadtörténet Intézet és Múzeum főtanácsosa a tárlat történelmi előzményeiről szólva elmondta, hogy az emlékkiállítás az önálló magyar hadsereg felállításának kezdeteiről mesél. Batthyány Lajos gróf független felelős kormánya 1848 áprilisában úgy került hatalomra, hogy gyakorlatilag nem volt fegyveres ereje. Az 1848 március-áprilisában megalkotott törvénycikkek között nem volt olyan, amely az ország fegyveres erejéről külön is rendelkezhetett volna. Az 1848 júliusában összeült népképviseleti országgyűlés 1848 augusztusában kezdte meg a katonaállítási törvénycikk vitáját. Az országgyűlés augusztus 26-29-én fogadta el a katonaállítási törvényjavaslatot, de az uralkodó ezt nem szentesítette. Josip Jelačić horvát bán csapatainak szeptember 11-i betörése miatt az országgyűlés szeptember 12-én határozatot hozott a katonaállítási törvénycikk életbeléptetéséről, s a Batthyány kormány e parlamenti határozat alapján rendelte el szeptember 14-én az újabb honvédtoborzást, majd sorozást.
