Mert Dés a jubileumi nagykoncertre mindazokat meghívta vagy megidézte, akik valamilyen módon fontos állomást jelentettek az elmúlt negyven év zenei karrierjében. Dés azon kevesek egyike, aki számos műfajban otthon van, a jazztől, a színpadi és filmzenén át a popzenéig; szabályosan ömlik belőle a muzsika, és múlhatatlan élmény az is, amikor szopránszaxofonjával bűvöli a dallamokat.
Fotók: MTI / Mohai Balázs
Több színészkollégának írt nagylemezt, érthető, hogy az első zenei blokkot Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János vezette elő. Majd a legendás jazztrió, a Trio Stendhal, Dés „szórakoztatóipari” kis bandája lépett fel, az 1987-ben alakult, négylemezes Horváth Kornél–Snétberger Ferenc–Dés László alkotta formáció: gyönyörű szaxofonfutamokkal, Snétberger gitárvirtuóz szólóival, Horváth ritmusvariációival. Igazi örömzenét játszottak a jubileumi fellépés közönségének.
Majd a nagy sikerű filmdalok után a Geszti alkotta Jazz+Az állt színpadra a Dés–Geszti páros által alkotott népszerű nótákkal. Ez számukra is emlékezetes volt: több év után álltak össze erre az alkalomra. Geszti együtt Váczi Eszterrel, Kozma Orsival, Behumi Dórival.
A közönség hálás volt a rengeteg, ismert és szeretett, népszerű muzsikáért: ha kellett, ha nem együtténekelt vagy -dúdolt a szólistákkal. Közben pedig tanult is: Dés pályájának számos részletét megosztotta a sokezres hallgatósággal. Például szövegíró társainak gazdag listáját: az új dalokat például olyan szerzők írták, mint Parti-Nagy Lajos, Bródy János, Grecsó Krisztián, de persze az állandó szerzőtársak is ott sorakoznak, köztük Bereményi Géza, „az élet kis drámáinak megfogalmazója”, Geszti Péter, a nagy játékos, és a régi, hűséges alkotótársa, Nemes István.
A háromórás dallamfolyamot lelkesen tapsolta végig a publikum, Dést és zenész barátait alig akarták hazaengedni. És bár a Kossuth- és Liszt-díjas Dés László dalai, szaxofonjátéka, musicaljei, filmzenéi és kortársdarabjai több mint negyven szerzői lemezen és öt DVD-n hallhatóak, láthatóak, a közönség az élő beavatásért a leghálásabb. Pláne, ha az élmény egyszeri és megismételhetetlen „Nagy utazás” volt.
