Szórakozás

Gyerekáldás az agutiknál, új pingvinek a kifutóban

Két különböző állat, két különböző eredet, de megvan az oka annak, hogy mégis egy hírbe kerülnek. Ugyanis mindkét faj esetében új egyedekkel gazdagodott a vadasparki gyűjtemény.

Míg 4 fiatal, idei születésű pápaszemes pingvin autóval érkezett hozzánk, addig 4 arany aguti a dél-amerikai majmokkal közös kifutóban született.

Lassan egy év telt el azóta, hogy első ízben fogadták pápaszemes pingvineket a vadasparkban, melyek tartásukat tekintve teljesen új állatcsoportnak tekinthetők. Az azóta eltelt időszakban kitanultákk a gondozásukat, megfelelő tapasztalatokat szereztek a munkatársak ahhoz, hogy növelni merjék a csapatlétszámot. Sajnos, időközben veszteség is volt, egy egyed rögtön az érkezés után pusztult el, egy magával hozott betegségben, és nyáron a madármalária (amelyre az északi féltekén élő madarak immunisak, a déliek nem) is elvitt egy pingvint.

Miután többször konzultáltak a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosával, a betegség terjedését meg tudták állítani, és a gyógyszeres kezelésnek köszönhetően egészséges maradt a csapat. A pingvincsapat fiókái is elnyerték felnőttkori színezetüket, és örömmel állapíthatták meg a gondozók, hogy kialakultak a csapatban a párok, amelyek idővel tojásrakásba kezdenek.

Szeptember elején tehát 4 újabb pingvin érkezett, ezúttal nem Németországból, hanem Franciaországból. A fajmegmentési program vezetője négy idei születésű madarat jelölt ki, amelyek más fajokkal együtt érkeztek. A még ismeretlen nemű madarakat egyelőre a házban tartják, külön etetik őket, majd idővel elkezdik az összeszoktatásukat a csapat többi tagjával. A négy fiatal pingvin közül hármat Franciaországban gondozók neveltek fel, ami meg is látszik szelíd viselkedésükön. Sőt, egyikük kifejezetten szereti a simogatást…

Az arany agutik jól szaporodnak a Vadasparkban, talán ezért sem jelent akkora szenzációt egy-egy újabb születése. Pedig viselkedésük és sajátságaik miatt megérdemelnék a nagyobb figyelmet. Az, hogy a vadasparki kifutójukat pókmajmokkal és mókusmajmokkal osztják meg, nem véletlenszerű, a természetben is megszokott ez a társulás. A kis rágcsáló, amely a tengerimalacok és a kapibarák rokona, nem tud fára mászni, viszont a magasban termő termések jelentik a fő táplálékát. A majmok híresek pazarló viselkedésükről, ahogy válogatják a jobb falatokat, rengeteg termést lehullajtanak a földre. Az agutik erre várnak, és összegyűjtik a „hulladékot”. Az egyik legkeményebb fogazattal rendelkeznek az állatvilágban, még a híresen kemény brazíliai dióval is megbirkóznak (erre csak egyes arafajok képesek még).

Ajánlott videó

Olvasói sztorik