Foci foci vb 2026

A játékosokat védi vagy a momentumot öli meg? – így hat a meccsekre a hidratációs szünet

Hidratációs szünet a holland-svéd meccsen.
Alex Slitz / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Hidratációs szünet a holland-svéd meccsen.
Hidratációs szünet a holland-svéd meccsen.
Alex Slitz / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Hidratációs szünet a holland-svéd meccsen.
A futballban régóta tartja magát az elképzelés, hogy egy váratlan megszakítás képes lehet megtörni a fölényben lévő csapat lendületét. A 2026-os világbajnokság kötelező hidratációs szünetei miatt már több olyan mérkőzést is láttunk, amelyeken a momentum valóban nem élte túl a háromperces kényszerpihenőt.

A 2026-os vb egyik legtöbbet vitatott újítása a kötelező hidratációs szünet. A FIFA előírta, hogy minden mérkőzésen – időjárástól és helyszíntől függetlenül – az első félidő 22., valamint a második félidő 67. percben a játékvezetőnek meg kell állítania a játékot egy háromperces szünetre, amely alatt a játékosok ihatnak, hűthetik magukat, az edzők pedig rövid taktikai instrukciókat adhatnak. A szünetet minden egyes mérkőzésen alkalmazzák, még a légkondicionált stadionokban is.

A hivatalos indoklás szerint az ivószünetet a játékosok egészsége védelmében vezették be. A FIFA szerint a rendszer a korábbi tornák – elsősorban a 2025-ös amerikai klubvilágbajnokság – tapasztalataira épül, ahol a nyári hőség komoly terhelést jelentett a játékosoknak. A kritikusok azonban azt mondják: a fő cél nem a játékosok védelme, hanem az, hogy a tévétársaságok a mérkőzés közben is el tudjanak menni reklámra.

Bármi is az igazság, a kötelezően előírt hidratációs szünet a játékra is hatással van.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik