A klub honlapján olvasható rövidke, szűkszavú közleményéből az derül ki, hogy Árki Gábor személyes okokból kérte felmentését a megbízatása alól, amelyhez a klub vezetése hozzájárult.
Természetesen a klub köszöni a labdarúgók sportigazgatói tisztjét betöltő szakembernek a DVTK érdekében végzett elhivatott munkáját, további pályafutásához sok sikert kívánnak!
A szurkolók kevésbé megértőek és toleránsak. A klub közösségi oldalán hatalmas népszerűségnek örvend a hír. Cikkünk megjelenéséig 50 megosztást, és 450 lájkot ért el és az 53 hozzászólás közt olyanok olvashatóak, mint “Azt nem tudom, hogy mit köszön neki a klub! Senkitől sem hallottam róla jókat, -és akkor még finoman fogalmaztam- pedig vannak nagyon közeli ismerőseim a berkeken belül! A legjobb hír a hétre!!!!”
Vagy a másik: “Na, ez a nap azért tartogatott valami jó hírt is!! Fogalmam sincs,hogy miért várt vele ennyit??!! Már a Balu (Bekő Balázs, a télen menesztett edző, aki Árkival együtt végezte a Mezey-féle Pro-licence tanfolyamot – a szerk) haverjával mennie kellet volna szerintem!!Remélem,reméljük a többi szurkolóval egyetemben,hogy most már valami megbízható,és diósgyőri kötődésű szakembert fog választani Tamás bácsi (Leisztinger Tamás – tulajdonos – a szerk)!!!
Vagy a harmadik: “Jöt tönkre vágta a klubot és a csapatot….!!! Mikor mindennel végzet lelép!!! Így kell csinálni!!!”
Igazából nem csodálkozunk a szurkolók örömén. Árki a Kovács Zoltán sportigazgatósága alatti sikerekkel teli időszak után került pozícióba. A tulajdonos már szeptemberben a klub honlapján jelezte elégedetlenségét. Úgy fogalmazott, hogy
Nagyon szeretnék látni egy élvezhető, jó futballt. A legnagyobb bajom az elmúlt évvel – és nem kisebbítve annak érdemeit, és az azt megelőzőét -, hogy ha nyertünk, ha vesztettünk – a győzelmi eufóriát leszámítva – nem játszottunk élvezhetően. Ez nagyon zavar. Úgy éreztem – ezt szoktam mondani – hogy nem volt játékunk. Nem domináltuk a középpályát, nem voltak lövéseink, szóval nem élveztem a futballunkat egyáltalán.
Ehhez képest Árki-Bekő páros tevékenysége alatt nem volt élvezhető a diósgyőri foci, ráadásul eredményességgel sem párosult a “bunkerharc”. Megjegyezzük, nem csak a tulajdonos volt elégedetlen, hanem a szurkolók is. A két éve még a Fradi mögött a második legnagyobb hazai nézőszámmal bíró klub mára elvesztette meccsre járó fanatikusai több, mint felét.
Borsodban kifejezetten értő a közönség. Ők nem hülyék, nem becsaphatóak. A téli szurkolói fórumon például olyan alapkérdéseket kapott Árki, mint; “van-e a klubnak meghatározott stílus képe, mely az utánpótlástól az első csapatig jellemző”, amire a sportigazgató így válaszolt: “Az utánpótlásban is azt szeretnénk látni, hogy a fiatalok megalkuvás nélküli küzdjenek, ezen kívül egymásért is tudjanak harcolni, valamint határtalan győzni akarás jellemezze őket.”
Ismerjük el, ma már azért a “Hajrá Kovács néni”-féle mentalitás Magyarországon is kevés…
