Az Újpest labdarúgócsapata egyik legjobbja, Dusan Vasiljevic nélkül fogadta szombaton délután a Haladást. A középpályás családi gyász miatt hagyta ki a mérkőzést, édesapja súlyos betegségben halt meg a napokban.
Nem volt megilletődve a szombathelyi együttes az elején, ettől függetlenül az Újpest irányította a játékot, a kapuk azonban csak elvétve forogtak veszélyben a szünetig. A játékrész talán legszebb jelenetét Forró produkálta, aki egy szép labdaátvétellel jutott el lövőhelyzetig – fölé, mellé tekert.
A második felvonás kezdetén kétszer végezhetett el veszélyes helyről szabadrúgást a Hali, Balajczának csak az elsőnél kellett játékba avatkoznia. A vendégek az 57. percben rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis Zsirai megkapta a második sárga lapját, idő előtt el kellett hagynia a pályát.
A folytatásban berendezkedtek a csapatok a szombathelyi térfélre, a 68. percben pedig kis híján megszületett a találkozó első gólja, de Stanisavljevic közeli próbálkozását védte Rózsa kapus. A 77. minutumban kerültek előnybe a lila-fehérek egy furcsa góllal: a szélről középre ívelt labdát Rózsa megfogta elsőre, de az ott álló Ojóra „zuhant”, a laszti pedig kiperdült a kezéből, így Stanisavljevic higgadtan emelt az üresen maradt kapuba (1-0).
A folytatásban hazai oldalon Bardhi, a vendégektől Jagodics kapott piros lapot. Az eredmény annak ellenére sem változott a lefújásig, hogy a hajrában több nagy helyzetet is feljegyezhettünk. A legnagyobbat talán Simon hagyta ki, aki a kapu torkából lőtt fölé.
Az Újpest tehát otthon tartotta a három pontot idei utolsó hazai bajnokiján, míg a Haladás már a 12. vereségét könyvelhette el. Ez ráadásul már a hatodik találkozó volt az OTP Bank Ligában egyhuzamban, amelyen nem szerzett gólt a szombathelyi együttes – lehutóbb október 5-én, a Pápa ellen sikerült a kapuba találni.
A találkozó előtt a lila-fehér klub köszöntötte az 1969 és 1979 között kilenc bajnoki címet nyert csapat tagjait és további legendáit, így megjelent többek között Göröcs János, Fazekas László, Zámbó Sándor, Dunai Antal, Várhidi Pál és Nagy László is.
